A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Békési Gábor-Tóth Arnold: „Hadifogoly vagyok, nem enged Amerika haza…” Marsalkó Mihály hadifogolynaplójának irodalmi és folklorisztikai vonatkozásai
III. Népszínmű-betétdalok, kuplék IV. Filmslágerek, operettslágerek V. Szerelmi népdalok, katonadalok, betyárdalok. A puszta felsorolásból is jól látszik a tömegkultúra egyre növekvő hatása a - egyelőre maradjunk a folkloristák elnevezésénél - paraszti kultúrára. 17 A jelenséget már a közel 300 lágervers-szöveget megvizsgáló Vasvári Zoltán is szóvá tette, de néprajzi gyűjtése során Bartók és Kodály is találkozott vele. A ponyvairodalom, a nyomtatott sajtó (a hírlapirodalmon túl itt most az ún. élclapokat is ide soroljuk), a mozifilm, a színház, egyre kiteljesedő módon a rádió és nem utolsósorban a világháború okozta hatalmas „népvándorlási hullám" 1945-ben már annyira közel hozta egymáshoz az embereket, kultúrákat, hogy mai divatos kifejezéssel élve a globalizáció korai kiteljesedésének és - ennek következtében - a paraszti kultúra felbomlásának lehetünk tanúi. A 103 szöveg több mint háromnegyede ebben az értelemben nem népi eredetű, ám kétségkívül folklorizálódott és a közösségi szájhagyományban már javarészt variálódott alkotás. Az elemzés során a szövegek forrásaira vonatkozó első csoportosítás figyelembevételével második lépésként meghatároztuk a kézirat szövegeinek lehetséges müfaji kategóriáit. Az alábbi beosztás műfaji határai természetesen meglehetősen rugalmasak, hiszen például a katonadalok és a szerelmi dalok közötti közismert átjárhatóság, vagy az aktualizálás során mindent katonadallá és hadifogolydallá alakító alkotásmód következtében számos szöveg több csoportba is sorolható. A szövegen belüli arányok, mennyiségi mutatók érzékeltetése végett azonban közöljük beosztásunk eredményét, melyben igyekeztünk figyelembe venni a szövegek eredetének kérdését is. 1. Szerelmi népdalok és népdaltöredékek (18 db) 2. Katonadalok (29 db), ebből: a) Folklór eredetű, illetve folklorizálódott és első világháborús katonadalok (20 db) b) Ismert szerzőjű, népszerű második világháborús katonadalok, rádiós slágerek és a hivatalos honvédségi hazafias indulók (9 db) 3. Népies műdalok, magyar nóták, slágerek (41 db), ebből a) Folklorizálódott népies műdalok, javarészt ismeretlen szerzőjű lakodalmi csárdások, mulatónóták (26 db) b) Ismert szerzőjű operettrészletek, népszínmű-betétdalok (11 db) c) Népszerű kuplék és korabeli budapesti slágerek (4 db) 4. Imák és egyházias jellegű szövegtöredékek (5 db) 5. Egyéb szövegek: saját versek, prózai szövegek, ünnepi köszöntők, parafrázisok (10 db). Jól érzékelhető, hogy a szövegek több mint fele, közel hatvan százaléka népies műdal, amennyiben a katonadalok kategóriájában található alkotásoknak is legalább felét ide soroljuk. Ugyanakkor a folklór (és természetesen a katonai illetve lágerfolklór) részének tekintendők ezek is, hiszen kevés kivételtől eltekintve a kézirat teljes szöveganyaga részét képezte (vagy legalábbis képezhette) a katonák száj hagyományozó közösségi kultúrájának. A kifejezés tágabb értelmében Marsalkó Mihály kézirata szinte teljes mértékben 17 „Ami viszont a táborokban a hadifogoly-költészet darabjainak megalkotását és előadását illeti, az a folklór hagyományozódási törvényszerűségei alapján történt." Vasvári Z., Üzenet a fogságból, www.lager.hu 563