A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Hegyessy Gábor: Adatok Magyarország északkeleti részének gerinces állatairól (Vertebrata). I. - Ingolák (Petromyzontiformes), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia)

balesetet szenvedő személy a vipera mérge, a toxin miatt halt volna meg (VIRÁGH és TASS 1987). -Adatok: Bodrogkeresztúr, (JANISCH 1987) - Erdőbénye, (JANISCH 1987) - Füzér, (JANISCH 1987), (ENDES 1994); Bodogányi-rét, (JANISCH 1987); Bodó-rét, (JANISCH 1987); Farkas-irtás, (JANISCH 1987); Kakas-bérc, (JANISCH 1987); Kis-Pál-hegy, (JANISCH 1987); Lászlótanya, (JANISCH 1987); Nagy-Hrabó, (JANISCH 1987); Nagy-Milic, (JANISCH 1987); Nagy-Pál-hegy, (JANISCH 1987); Oláhrét, 1997. VIII. 8., HG -Füzérkajata, (JANISCH 1987); (Köblös-dűlő) „Köböl-dűlő", (JANISCH 1987) - Füzérkomlós, (JANISCH 1987) - Füzérradvány, (JANISCH 1987); Szanatórium, (VIRÁGH és TASS 1987) - Gönc, (ENDES 1994); Amadé-vár, 2006. VI. 17., Muskovits J. - Háromhuta: István-kút, (JANISCH 1987), (ENDES 1994); Mlaka-rét, (JANISCH 1987), (ENDES 1994); Pin-kút, (JANISCH 1987); Szpalenyica-völgy, 2000. VII. 10., HG, HS-Hidasnémeti (FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943), (JANISCH 1987) - Hollóháza, (JANISCH 1987), (ENDES 1994); Május-hegy, (JANISCH 1987) - (Kéked): Hálaistentető, (JANISCH 1987) - Mezőzombor: Dorgó, halastó melletti úton, 2006. V 12., HG, HS, HSné -(Nagyhuta): Kemence-fej rétje, (JANISCH 1987); Kőkapu, (JANISCH 1987)-Nyíri, (JANISCH 1987) - Pálháza, (JANISCH 1987) - (Pányok: Hasdát-völgy) „Hodát-völgy", (JANISCH 1987); Pányokivölgy, (JANISCH 1987)-Regéc, (JANISCH 1987); Disznós-tetői-rét, 1990. VIII. 14., HG, Matus Gábor -Tállya: Patócs-hegy, (ENDES 1994)-Telkibánya(FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943), (JANISCH 1987)-Tokaj (FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943), (JANISCH 1987); Tokaji-hegy, (ENDES 1994). Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) - Mocsári teknős Európa középső és déli részein honos, elterjedése Északnyugat-Afrikától Ázsiában az Araltóig tart. Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja leginkább az alföldi mocsarakban tenyészik. Ez a ragadozó állat rejtőzködő életmódja és kiváló hallása miatt viszonylag ritkán kerül szemünk elé. Elsősorban békákat, kisebb halakat, férgeket, csigákat, rákokat eszik, de a vízben bomló tetemeket sem veti meg. -Adataink: Sárazsadány: Törökér, szivattyútelep, 2002. VI. 12., Dankó Ferenc telepvezető elmondása alapján (HG) - Sátoraljaújhely: Rudabányácska, halastó, 2002. VII., Kozma István (fénykép alapján HG); Vinyik-dűlő, 2006. VI. 30., Oláh Tamás elmondása szerint reggel 8 óra körül a műúton ment keresztül - Tállya: Csátó, műúton, 1993. V. 8., HG, HS, HSné -Tiszakarád: Babócsa-szög, 2002. VIII. 6., GI-Tokaj (MÉHELY 1895), (FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943). IRODALOM Chyzer K. (1882): Adatok Zemplénmegye természetrajzi ismeretéhez. I. Zemplénmegye halai. A Magyarországi Kárpátegyesület Evkönyve 9: l-l 1. Dely O. Gy. (1991): The herpetofauna of the Bátorliget Nature Reserves. The Bátorliget Nature Reserves - after forty years 2: 787-815. Dely O. Gy. (1996): Amphibians and Reptiles of the Bükk Mountains. The Fauna ofthe Bükk National Park, II: 535-570. Endes M. (1994): A Tokaj-Zempléni hegyvidék herpetofaunájáról. Calandrella 8(1-2): 103-110. Fejérváry-Lángh A. M. (1943): Beitráge und Berichtigungen zum Reptilien-Teil des ungarischen Faunenkataloges. Fragmenta Faunistica Hungarica 6 (3): 81-98. Gubányi A. (1999): Amphibians and Reptiles from the Aggtelek Karst Region. The Fauna ofthe Aggtelek National Park, II: 655-662. Harka Á. és Sallai Z. (2004): Magyarország halfaunája. Képes határozó és elterjedési tájékoztató. „Zöldike" könyvsorozat 18, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 269 pp. Janisch M. (1987): A keresztes vipera és a parlagi vipera szigetszerű előfordulási helye Magyarországon. Borsodi Orvosi Szemle 3 (2): 223-225. 520