A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Viga Gyula: A táj hasznosításának évszázadai a Bodrogközben

Kisgéres népe nagyban gyakorolta a gyékényszövés háziipari munkáját. Az utóbbi sokáig szigorú endogámiáját tréfásan azzal magyarázzák, hogy a gyékényszövés tudománya ne kerüljön ki a faluból. A különféle takaróknak használt gyékénylapok, ágyelők, falvédők szövetei éppen úgy eljutottak a szomszédos tájakra, mint a gyékényszakajtók, méhkasok, lábtörlők. A Tice és a Karcsa mente falvaiban elterjedt háziipar volt a vesszőfonás, amit a 20. században már főleg cigányok gyakoroltak. A különféle kézikosarak mellett, pl. Perbenyikből nagy számban kerültek ki a vesszőből készült székek, asztalok, kerti bútorok is. Bár a nád (Phragmites) a Bodrogköz fontos növénye, aminek szerepe csak nőtt az erdőterületek csökkenésével, ill. a fa árának növekedésével,

52 gazdasági hasznát csökkentette, hogy a tájunkon nem nagy, összefüggő területeken nő, hanem széttagoltan, foltszerűen. A bodrogközi kötősás (Carex elata) már a feudális korban is keresett volt a szőlővidékek, pl. Tokaj-Hegyalj a mezővárosi piacain.

53 7. A bodrogközi kőről Talán meglepő, de jelentős belső forgalom zajlott a Felső-Bodrogköz szigethegysége kőbányáinak nyersanyagával is. A kőfejtőkben andezitet, riolitot, vulkáni tufákat bányásztak, s használták fel a környező falvak építéséhez. A Bodrog menti Ladamóc határában évszázadok óta fejtik a mészkövet, s legalább a 18. század derekáig lehet nyomon követni a mészégetés mesterségét.

54 A szentesi Nagy-hegy, Kis-hegy és a Pilis piroxénandezitje (a helybeliek trachitnak mondják) a környező falvak építkezésének nyersanyaga volt.

55 Egy 1799-ben kelt leírás szerint: „Nevezetes ez a helység arról, hogy felette vagyon egy hegy, melyben oly lapos kövek vágynak, hogy minden faragás nélkül pádimentumra lehet fordítani."

56 Bély, Nagytárkány, Kistárkány, Őrös, valamint a Latorcán túli Bés és Csicser lakói is szentesi kőből építkeztek: a lapos kövek réteges illesztése - a lakóházaktól a gazdasági építményeken át a kerítésig - máig rányomja bélyegét Szentes és a környező települések arculatára. Hasonló kőanyagot fejtettek Helmecen és Kisgéresen is.

57 A szentesi kőbányában dolgozó kőfaragók kezén századunkban sajátos helyi iparként virágzott a sírkőfaragás. A kemény kőre a fa sírjelek díszítményeit, jelképeit adaptálták, sajátos stílusát teremtve meg a lokális díszítőművészetnek.

58 Összegzésként megállapítható, hogy a táj hasznosításának fentebb ismertetett formái sokféle lokális gazdasági struktúra és változatos üzemszervezet keretei között érvényesültek. Ezek változó elemei nem csupán történeti folyamatokat rajzolnak meg, hanem a tradicionális életmód és műveltség kistáji változatait is. Ma már tarthatatlan az a Bodrogköz-kép, amely e karakteres történeti táj hagyományos kultúráját a Hosszúrét tradíciójával azonosította. Az örvendetesen gyarapodó vizsgálatok lassan szét is feszítik a táji kereteket: a Bodrogköz déli része, a Bodrogzug műveltségében egyre inkább felismerhetők a Rétköz, illetve a Tisza túlpart falucsoportjának vonásai, míg a FelsőBodrogköz falvainak számos kulturális vonása a Bodrog jobb part településeire hajaz. Mindezek részletező feltárása az elkövetkező időszak feladata lehet. 52 Balossal., 1975.30. 53 Takács P.-Udvari I., 19S9. 368. 54 Bogoly J., 1992. 11. 55 Schqfarzik F, 1904.369. 56 Udvari/., 1992.83. 57 Kisgéres köépítkezéséről összegzőén: Balassa M. /., 2000. 129-165. 58 A témával önálló tanulmányban foglalkoztunk: Fügedi M.-Viga Gy, 1994. 129-144. 475