A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Orosz György: Archaikus kozmológia és kozmográfia • Az apokrifek és vallásos népénekek mitologikus világképe

Isten: „Megölöm az embert - megöllek téged is!" Gonosz: „Akkor a ló alá rejtőzök!" Isten: „Megölöm a lovat is - megöllek téged is!" Gonosz: „Akkor a tehén alá rejtőzök!" Isten: „Megölöm a tehenet - megöllek téged is!" Gonosz: „Akkor a fa alá bújok: ott nem találsz meg!" Isten: „Szétzúzom a fát - megöllek téged is!" Gonosz: „Akkor a kő mögé bújok!" Isten: „Szétzúzom a követ - megöllek téged is!" Gonosz: „Na, akkor a vízbe bújok!" Isten: „Ott van a te helyed, maradj ott!" Ha valahol villámlik (belorusz: pjarun), akkor Isten ott a gonoszt zúzza szét.

37 A számos belorusz, valamint egyéb keleti szláv és balti szöveg alapján rekonstruálható a mítosz alapszüzséje, amelyben a viharisten üldözi a kígyót. A mítosz bizonyos epizódjait ki lehet mutatni más indoeurópai hagyomány nyelvi anyagában is. A mítosz alapszüzséje Ivanov és Toporov nyomán a következő:

38 A) A viharisten fenn található, főleg a hegyen, az égben (vele vannak itt a Nap és a Hold), a három részből álló világfa csúcsán. A világfa a négy égtáj felé néz. B) A kígyó lent található, egy fekete bőrdarabon, a háromrészes világfa gyökereinél. C) A kígyó elrabol egy marhát, és elrejti azt a barlangban, a szikla mögé. A viharisten szétzúzza a sziklát, kiszabadítja a marhát (vagy az embert). D) A kígyó sorban különböző élőlények mögé rejtőzik el, vagy átváltozik élőlényekké (ember, ló, tehén stb.). A kígyó egy fa vagy egy kő mögé bújik el. E) A viharisten lóháton vagy szekéren megérkezik, fegyverével (kalapács, villám) a fára sújt, és megégeti azt, vagy széthasítja a követ. F) A viharistennek a kígyón aratott győzelme után megjelenik a víz (esik az eső); a kígyó elrejtőzik a vízben. Az alapmítoszt felfoghatjuk úgy is, mint egy kicsinyített világmodellt, amely a szüzsében fogalmazódik meg. Az alapmítoszból eredő forgatókönyv az átvitel során mindannyiszor hozzáidomult a konkrét helyi körülményekhez.

39 Ivanov és Toporov rámutattak, hogy a szlávok korai történelmének rekonstruálásához használható adatok sorában eddig gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták az egyik leglényegesebb forrást, a földrajzi névanyagot, a hegyek, folyók, városok elnevezését, valamint az ugyanezen helyekkel kapcsolatos hősök mitikus neveit. A témához tartozó mitikus földrajzi nevek anyagát vizsgálva minduntalan ugyanazon alapmítosz újabb és újabb megfogalmazódásával találkozunk: a villámszóró és ellenfele párviadaláról van szó. Az alapmítosz szüzséje mindig hozzáidomult azokhoz az új területekhez, amelyekkel a szlávok vándorlásaik során kapcsolatba kerültek. A vidék elemeit jelölő eredeti elnevezések, amennyiben bevonták őket a mítosz konkrét helyi változatába, tulajdonnevek 37 Romanov, E. R.: Belorusskij sbornik. Vyp. 4. Skazki kosmogoniöeskie i kul'turnye. Skazka N» 3. Dopolnenie, str. 155, sr. tam ze Ne 5, str. 157-158, >T» 1, str. 8. In: Ivanov-Toporov 1974: 5. 38 Ivanov-Toporov 1974: 5. 39 I. m. 164. 390