A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Lilla: „Átfordítások és keresztezések” Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről”, valamint müveinek francia párhuzamairól

„ÁTFORDÍTÁSOK ÉS KERESZTEZÉSEK" Gondolatok Mednyánszky László „művészetelméletéről", valamint műveinek francia párhuzamairól

1 SZABÓ LILLA „Átfordítások és keresztezések. Ezen kérdés igenis foglalkoztat, mert szabályt, törvényt kell találni, mely szerint bizonyos dolgok átfordíttatnak vagy mely szerint bizonyos dolgok az eszmevilágban kereszteztetnek. A magasabb műveletek formulája. "

2 Mednyánszky László ezen 1892-ben bejegyzett gondolata jegyében vizsgáltam a festő életművének és naplóbejegyzéseinek összefüggéseit, figyelve ugyanakkor azon művészeti, filozófiai, irodalmi, valamint történelmi, gazdaságtani kérdésekre, amelyek általánosan hatottak a 19. század folyamán, s amelyekre utalásokat találunk a festő feljegyzéseiben is.

3 Mednyánszky naplókban rögzítette nemcsak életének napi eseményeit, utazásainak állomáshelyeit, az általa meglátogatott kiállításokat, barátainak nevét, találkozásait, de táj élményeit és természet megfigyeléseit, a festészetre vonatkozó megállapításait és képzőművészeti terveit. Ezeken kívül tényszerű, vagy részletesebb ismertetéseket találunk olvasmányélményeiről, könyvvásárlásairól is.

4 A kutatásaim során olyan részlettémák és eredmények születtek, amelyek az életmű további feltárásához és pontosításához szolgálhatnak újabb adalékul. Mednyánszky festészetének és naplóbejegyzéseinek együttes elemzése során a feljegyzésekből egy önálló festészetelmélet bontakozik ki. Hasonlóan laza szálú és egyéni, mint amilyen Csontváry Kosztka Tivadaré,

5 s hozzá hasonlóan egyedül álló művészetünkben. Mindkettőjükre érvényes, hogy írásaik a festészet nyelvére lefordított sajátos filozófiájuk megértéséhez, de egyben életművük félreérthetetlen értelmezéséhez segítenek bennünket. Mednyánszky (is) saját képzőművészeti nyelvet alakított ki, melynek ki1 A tanulmány eredetileg a Magyar Nemzeti Galéria és a Szlovák Nemzeti Galéria közös szervezésében 2003-2004 folyamán megrendezett Mednyánszky László életmüvét bemutató kiállítás katalógusához készült. Akkor nem jelent meg. A jelen változat a Klebelsberg Kuno Ösztöndíj támogatásával megvalósult 2005. évi franciaországi tanulmányút során végzett kutatásokkal bővült. Ezúton is köszönetemet fejezem ki a Klebelsberg Kuno Ösztöndíj Bizottságnak, a franciaországi intézményeknek és kollégáknak, akik munkámban segítettek. Külön köszönöm a Bonay házaspár, Alexander és Marie-France Bonay szívélyes, meleg baráti segítségét. 2 Mednyánszky László naplója. Szemelvények. 19. Szerk.: P. Brestyánszky Ilona. Budapest, 1960. 3 Mednyánszky László naplója. (Szemelvények). Szerk.: Brestyánszky Ilona. Budapest, 1960. 19. 4 A naplókban többek közt Nietzsche, Verlaine, Maupassant, D'Annunzio, Pierre Loti (MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1436; publ. Mednyánszky László naplója. 1960., 109.), Stanislaw Ignacy Witkiewicz (MNG Gr. O. ltsz.: 1927-1445, 38.; neve „Vitkieviccz"-ként feltüntetve), Victor Hugó (uo. 68.), Gustav Adolf Bergner (uo. 67.), L. N. Tolsztoj, H. Taine, S. Freud, Fr. Hartmann (MNG Gr. O. ltsz.: 1427-1445) neve szerepel. Utalásokat találunk arra, hogy bergsoni filozófia (Mednyánszky László naplója. 1960. 9.), a színek pszichológiája (Goethe, Farbenlehre, Turner) érdekli. 5 Csontváry levelezéséből és írásaiból. In: Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Válogatta és emlékezéseivel kiegészítette Gerlóczy Gedeon. Bevezette, az összekötő szövegeket írta és szerk.: Németh Lajos, Corvina, Művészet és elmélet, 1976. 52-114. 329