A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Szabó Levente: Árpád-kori templom és temető Mezőcsát határában

A település Csicske nevű településről, illetve a templomáról konkrét okleveles adataink nem maradtak fenn. A forrásokban 1455-ben „Checthe" szerepel, 1474-ben pedig „Chythke predium"-ot említenek.

7 Csánki a Bikki, Zsujtai

8 majd Tornaijai

9 családot nevezi meg birtokosaként. 1864-ben a csati határ részeinél megemlítik Csicskét, mely „régi telep, omladékokat fedez."

10 Az első katonai felmérés is pusztaként ábrázolja a területet, középkori neve azonban megmaradt, a térképen jelzett rész pedig feltehetően az egykori településhatárokat őrzi (3. ábra). A lelőhelyen feltárt, középkori leletanyagot tartalmazó gödrök utalnak az egykori telep meglétére. A gödrök a templomtól északra mintegy 130 m-re kerültek elő. 1. gödör (4. ábra) A gödör hossztengelye nagyjából K-Ny irányú, hossza 10 m, legnagyobb szélessége 5 m. Lefelé lépcsőzetesen szűkül, legnagyobb mélysége 1,7 m. Betöltéséből nagy mennyiségű őskori kerámián kívül valószínűleg másodlagosan belekerült, Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő, melyek között több cserépbogrács töredéke is napvilágot látott. Az első gödörből, illetve szórványként előkerült, lekerekített élű bográcsperemeket a 11-14. századra keltezhetjük

11 (5. ábra 3-5.). A gödörből szintén másodlagos helyzetből előkerült, bekarcolt hullámvonalas díszítésű edénydarab a 10-11. század keltezhető

12 (5. ábra 2.). 2. gödör (4. ábra) A gödör a II. szelvény DNy-i részén látott napvilágot. Kissé ovális alakú, átmérője 1,5 m, mélysége 1 m. Az objektum keleti oldalán egy kisebb padka található. A gödör mélyítése folyamán az ásatok több nagyobb kőhalmot találtak. A gödör betöltéséből szürke, többnyire szemcsés homokkal soványított, díszítetlen vagy bekarcolt, az edény oldalán körbefutó csigavonallal díszített fazekak perem- és oldaltöredékei kerültek elő (5. ábra 6-8). A kézi korongon készült, sűrűbb, többnyire szabálytalan közökkel bekarcolt csigavonallal díszített edényeket a 10-11. századra keltezhetjük

13 (5. ábra 6-8.), a 12-13. századra pedig a széles közökkel bekarcolt díszítés jellemző, az edény vállán széles bevagdosásokkal vagy hullámvonallal.

14 3. gödör (4. ábra) A 3. gödör az 1. gödörtől északra került elő. Az ovális, nagyméretű (3x1,5 m), megközelítőleg 1 m mély gödör oldalán körben, szabályos rendben és több sorban igen sok, kisebb-nagyobb karólyuk került elő. Az objektum déli oldalfala alá kisebb fülkét vájtak, keleti oldalán valamivel magasabb a gödör alja, mint a nyugatin. 7 Csánki D., 1890. 171. 8 „Bikki cs. Úgy látszik az egy eredetű Zsujtaiakkal együtt Bik, Hejőtő, Csitke(?) és Csat helységekben voltak földesurak." (Csánki 1890. 184.) 9 „Tornaijai cs. 1474-ben Csaton s Csitke és Burok pusztákon új-adományként" (Csánki 1890. 193.) 10 PestyF., 1988. 197. 11 Takács M., 1993.447^79., Szőke B., 1955.89-90. 12 Mesterházy K., 1983. 153., Parádi' N., 1963.223. 13 Simonyi £.,2005. 47^18; Takács M., 1996. 150-163.; Mesterházy K., 1983. 154. 14 SimonyiE., 2005. 51.; Mesterházy K., 1983. 154. 29