A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

(Alsó és Felső), Perény, Perkupa, Petri, Sid, Suha (Alsó és Felső), Szögliget, Szilas, Torna, Uzapanyit, Zádorfalva. A miskolci borvidékbe lett besorolva Abaújból többek között Aszaló, Bakta, Bárca, Boldógkőváralja, Damak, Fancsal, Fony, Forró, Gönc, Göncruszka, Hejce, Korlát, Putnok, Rudabánya, Szalonna, Szendrő, Szikszó, Szin, Szőllősardó és Vizsoly. Filoxéravész a Kárpát-medencében A Phylloxera vastatrix (gyökértetű) 1875-ben a délvidéki Pancsován jelent meg a Kárpát-medencében. 1879-ben már Szendrőn is feltűnt. A fertőzés az első öt évben még lassan terjedt. Részben ezzel magyarázható, hogy a szőlőtermelők nem akarták elhinni, komolyan kell venni a közelgő veszélyt. A megelőző intézkedések igen vontatottan haladtak. A íiloxéra igazán az 1880-as évek közepén érte el Abaúj és Gömör vármegyéket, s iszonyatos pusztítást végzett a szőlőkben. A csereháti szőlők területe 1895-re 3388 hektárról 403 hektárra csökkent, amely az 1873. évinek csupán 12%-a (5. ábra). Amíg 1873ban 53 csereháti település határában írtak össze kisebb-nagyobb szőlőültetvényt, addig 1895-ben csupán 24-ben (5. ábra). 1873-ban Szikszón 978 hektáron folyt szőlőtermelés, 1895-re egy hektár maradt meg belőle. A flloxérapusztítás mértékére utal a szikszói református egyház 1890-es évek végéről való jegyzőkönyve is: „A Boldoganya, a Rózsás, a Nyúlmáj, a Tölgyfás és a Vámos úti szőlők kiirtva, a Pajzos pusztulóban." Az elpusztult szőlőket legtöbb esetben sem a község, sem az egyház, sem az uraság nem pótolhatta. A gazdák direkttermő szőlőfajták ültetésével igyekeztek pótolni az elpusztult tőkéket. Az egykori híres szőlőkultúra lehanyatlott Abaújban és Gömörben is. A íiloxéra legnagyobb mértékben a kötött talajú vidékeken pusztított. így nem lehet azon csodálkozni, hogy az agyagos, tömör szerkezetű talajokkal fedett abaúji és gömöri lejtők szőlőiben 85-95%-os volt a kártétele (12. táblázat), ezzel szemben a homokos talajú Szabolcsban csak 3,1%-os. 12. táblázat. Afiloxéra által elpusztított szőlőültetvények (1897. évi jelentés alapján) Megye A íiloxéra előtti terület (kh) Elpusztított szőlő kh % Abaúj-Torna 7 858 7 600 96,71 Gömör és Kishont 2 299 2 000 86,99 Borsod 14 292 13 392 93,70 Zemplén 15 617 12 985 83,14 Magyarország 666 820 391 121 58,66 A íiloxéra ellen a kezdeti hitetlenkedés, közöny, bénaság után megpróbáltak védekezni. Viszonylag hamar felismerték a kén, a kénvegyületek szerepét a megoldásban. 1889-ben 100-200 D-öles mintatelepek felállítását határozták el, ahol a gazdák megismerkedhettek az amerikai szőlővesszőkkel. Kassán Mauer János szőlőtelepén 1891-ben amerikai simavesszők mellett, „hólyagos Furmintot" is kínáltak a vevőknek. Ha lassan is, de kezdetét vette a rekonstrukció. Országos szinten a Sáros megyei születésű Mathiász János kiemelkedő szerepet játszott a íiloxéra utáni szőlőrekonstrukcióban, aki először Kassán, majd Szőlőskén (Zemplén megye) tevékenykedett. 305