A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

Ugyancsak korabeli statisztikából tudjuk az 1828-as év adózó szőlőinek bortermé­sét (3. táblázat). 3. táblázat. Az adózó szőlők bortermése az 1828-as összeírás szerint Megye Termés hl-ben Részesedése az or­szág termeléséből (%) Abaúj 2 668 0,19 Gömör 973 0,07 Zemplén 6 984 0,51 Magyarország 1 357 968 100 A királyi városok közül 1828-ban Kassán 1247 hl bort termeltek. Ha hiányosan is, de nyomon követhetjük 1836-1839 között az átlagos bortermelés alakulását is (4. táblázat). 4. táblázat. Az átlagos bortermés alakulása 1836—1839 között (Fényes Elek adatai alapján) Megye A bortermés A szőlők átlagos hozama 1 holdra jutó akó Megye Mennyisége lOOOakóban Mennyisége hl-ben A szőlők átlagos hozama 1 holdra jutó akó Abaúj 150 81 15,0 Gömör 25 14 25,0 Zemplén 450 244 10,1 Borsod 305 166 20,0 A zempléni és borsodi adatokat az összevetés céljából közöljük. Meglepő, hogy az egy holdra jutó átlagtermés Gömörben volt a legmagasabb és Zemplénben a legalacso­nyabb. Bárándy 1844-ben ugyanezen adatokat ismétli meg. Fényes Elek statisztikái feltárják az 1830-as évek második felének és az 1840-es évek első felének megyénkénti földhasznosítását - tegyük hozzá, egyre pontosabb, meg­bízhatóbb adatokkal (5. és 6. táblázat). 5. táblázat. A szántó, a szőlő és az erdő területeinek alakulása (kh) (Fényes Elek adatai alapján) Megye Szántó Szőlő Erdő Megye 1836­1839 1847 1836­1839 1847 1836­1839 1847 Abaúj 158 034 244 400 10 000 17 350 169 223 206 561 Gömör 286 800 349 638 830 2 568 ­315414 Torna 35 418 42 258 ­2 832 33 891 51223 Zemplén 312 364 406 798 74 666 74 666 ­468 973 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom