A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Boros László: Adatok Abaúj-Torna és Gömör és Kishont vármegyék 19. századi szőlő- és borgazdaságához

ADATOK ABAÚJ-TORNA VALAMINT GÖMÖR ÉS KISHONT VÁRMEGYÉK 19. SZÁZADI SZŐLŐ- ÉS BORGAZDASÁGÁHOZ BOROS LÁSZLÓ A szőlő hő- és fényigényes, mediterrán éghajlatot kedvelő növény. A Kárpát-medencében - Pannónia és Dácia provinciában - már a rómaiak idején ismerték és termelték a szőlőt és a bort. A medence keleti, északkeleti részében az Árpád-házi királyok korától, a 11-13. századtól kezdve fokozatosan terjedt el e kedvelt kultúrnövény. Először a minőséget adó helyeken, a Mátra, a Bükk és a Tokaji-hegység Alföldre néző lejtőin, majd később a hegységek közötti és attól északra elterülő dombsági tájakon, a folyókat (pl. Hernád és Sajó) kísérő lejtős térszíneken honosodott meg. így jutott el a szőlő Abaúj, Torna, Gömör és Kishont vármegyék dimbes-dombos vidékeire, alacsonyabb középhegységei lejtőire. A szőlőültetvények északi irányba történő húzódásában, térnyerésében - a természetföldrajzi tényezők mellett- szerepet játszhattak az idénymunkások, a vándormunkások is. Viga Gyula szerint „az eltérő adottságú tájak közötti munkamigráció, a népesség jelentős tömegének távolabbi területeken való munkavállalása általános történeti és etnológiai jelenség, amely Európa számos területén gyakorlat volt."

1 Pl. a mecenzéfi földmunkások az otthoni vetés befejezése után, május elején szegődtek el a Hegyaljára, s június végéig dolgoztak ott, az aratásra visszamentek Mecenzéfre. Aratás után újra a Hegyaljára mentek még 2-3 napi járóföldről is. Ezek a vendégmunkások számos helyen magukkal vitték Tokaj-Hegyalj a vagy Miskolc környékének szőlőkultúráját, otthonukban szőlőt telepítettek. Az 1770-es években 130 abaúji település úrbéresei vállaltak szőlőmunkát Hegyalján. Ugyanezen időben Szikszóra 13, Aszalóra 4 faluból jártak dolgozni. Göncruszka, Hejce, Pere, Szurdok lakói vallották, hogy határuk szép szőlőhegyeiben a földesuraknak vagy gazdáknak jeles szőleik vannak, ahol mindenkor pénzt kereshetnek, de Hegyaljára is eljárnak pénzért szőlőmunkára, kapálni, szőlőt kötözni, trágyát hordani, szüretelni.

2 Az első szőlő- és borstatisztikák A 18. század végén, a 19. század elején jelentek meg a már megközelítően pontosnak mondható, összegző szőlő- és borstatisztikák a történelmi Magyarországon. Igaz, az egyaránt 1790-ben megjelenő Liechtenstein, illetve Link által közölt számadatok megjelentés eltéréseket mutatnak (1. táblázat). Maga Liechtenstein is utal arra, hogy az eredeti kimutatásban becsült adatok is szerepelnek. Más forrásból is átvesznek számadatokat. 1 Viga Gy., 1999. 2 Udvari I., 1990. 295