A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Kunt Gergely: 18-19. századi körözőlevelek elemzése

elem volt, melyet a magyarok soha nem vettek át, kivéve az őrségi parasztokat az osztrák határ mellett.

73 Igazán a 18. században terjedt el a kalap, mikor már országszerte szériában gyártották, főleg a köznép számára. Durva gyapjú- vagy marhaszőrből nemezeitek. Ezzel az alapanyagbeli különbséggel jól szembeállíthatjuk Balogh Gergelyt, Szántó helységnek Prédicator át, aki kis karimájú fekete pántlikával keskenyen prémezett selyem kalapban szökött el, vagy éppen a nemesi rendből származó Nemes Delli Dániel... fekete tollas és három rendű Aranyos sinyoru Kalap fejviseletét is.

74 Egy jáger legény pedig egy kastélyból lopott előkelő kalapot, miközben az úri lakokat fosztogatta: le eresztett Karimájú fekete Bársonnyal bészeget, 's bársonnyal által-Kötött Kalapot visel. A szegényebbeknél szokás volt, hogy nem új kalapot vettek, hanem csak felújították a régit, mint mindent.

75 Hogy vízhatlanná tegyék, ezt is zsírozták. Szinte csak nyáron használták a kalapot: nyárban kalapot télben görény Kalpag forma teli süveget visel. Más fajtájú kalapokat is fel lehet fedezni a leírásokban. így kis karimájú kalapot, kerekes kis karimájú kalapot, a nagy kalapot vagy kerek kalapot, mely utóbbi onnan kapta nevét, hogy széles karimája volt. Volt egy sokkal beszédesebb neve is, mely bizonyára a viselőiről ragadt rá: a zsiványkalap elnevezés. Nem véletlen, hogy a helytartótanács betiltotta; bizonyára azért, mert ha viselője szemibe húzta és lebocsájtotta a karimáját, az teljesen elrejtette az arcát. Ez a kalapfajta valószínűleg kezdett nemesi privilégiummá válni, mivel a rendelet csak közrendűeknek tiltotta. A helytartótanács utasította a kalaposokat, hogy hat hüvelyknyi karimájú kalapoknál nagyobbakat Köz rendű Emeberek számára ne készítsenek, de ha megteszik a kalapot azonnal körül fogják nyírni.

76 Azonban, mint általában az ilyen jellegű rendeleteket, ezt sem tudták betartatni maradéktalanul. 3. Ruházat Sajnos az ingek tekintetében kevésbé változatos a forrás, minden valószínűség szerint azért, mert néhány kivételtől eltekintve a körözött személyek az alsóbb rétegekből kerültek ki, s az ing az alsóruházat volt, így nem fordítottak rá nagy gondot. Az ingeknek két alapvető típusát különíthetjük el, a németet és a magyar inget, mint ahogy azt egy szökött kondás körözőlevelében olvashatjuk: ruhája szép uj magyar ing. A németek nem viseltek magyar ingeket, a magyarok - főleg a városi polgárok - már gyakrabban hordtak német inget. A magyar ingnek rövid volt a dereka és általában nyújtott volt az ujja, ezzel szemben a németnek a dereka jóval hosszabb volt, így rögtön meg lehetett különböztetni őket egymástól. Nagy veszélynek tette ki magát az a hevesi kanász, aki az 1790-es évek elején Kurta magyar ingben járt, mert ezt a viseletet akkoriban tiltották. Viseléséért a Nagykunságon 25 botütés járt, 1777-ben pedig Túrkevén már 12 korbácsütéssel büntették a kurta ingek hordóit.

77 Ennek ellenére az egyik leggyakoribb viselet volt a zsíros ingek mellett. Fellelhető sokszorosan kivert, díszített változata is, melyet ún. cifra ingnek neveztek. A forrásokban szerencsére ilyenekkel is lehet találkozni: Az üngében tzifrán 73 Kitéve ezzel magát annak, hogy úgy fogják csúfolni, hogy három Országra Mutat a Feje. Mészöly G., 1917. 103. 74 B.-A.-Z. m. Lt. IV.501/e XXVIII/III/1771. 75 Csak hogy lássuk, milyen népszerű volt a zsír nem étkezési célra való felhasználása. Egy népesebb család a gatya, suba, a szűr, a haj, a kalap, ing zsírozására egy év alatt egy disznó zsírját használta el. 76 Balossal., 1979. http://mek.oszk.hU/02100/02152/html/04/387.html#403

. 77 Györgyi., 1937.125. 261