A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gyulai Éva: A kassai és Abaúj vármegyei szabócéhek a 16-19. században. Topográfia és források

5. kép. A kassai németszabók céhládája, 19. századeleje VSMF9263 (Fotó: Kulcsár Géza) illetve a kalaposoknak is.

69 A kassai céh abban is első volt, hogy itt váltak el legelőbb a magyar- és a németszabók. A kassaiak már a 16-17. században is varrták a német polgári divatot, 1727-ben is szerepel termékeik között a „német mántli (kabát) varrása".

70 A város egyébként is a polgári és nemesi viselet előállítója volt, szürszabók alig dolgoztak itt, lakosságának egy része még a 18. században is németajkú volt, bár a németség középkori aránya a törökkorban egyre csökkent. A németszabóknak 1766. decemberében adott az uralkodónő privilégiumot,

71 s ezzel teljessé vált a specializáció. Bár németszabók sok helyen, így Miskolcon is, inkább a termékeikben képviselték a német, nyugatias, polgári divatot, ízlést, Kassán a szabók jó része is német volt, a céh és a prothocollumok nyelve is ez lett, igaz, a 19. század elejéről való céhládájukra magyarul írták fel a céh nevét (5. kép).

12 Szám adáskönyvét 1798-ban kezdi el vezetni a Német Szabó Társaság (Teuscher Schneider Handwerckh), s még 1870-ben (ekkor már magyarul) is ebbe vezetik be a „Az Egyesült Női és Németférfiszabó Céh" elszámolásait.

73 A kassai németszabó-céh 72 év alatt alatt közel 500 (!) inast és legényt szabadított fel, vagyis évente kb. 7 ifjú hagyta el a kassai németszabókat,

74 ami a mesterség rangját és a kassai szabók regionális vezető helyét jelzi. A 19. század elején és a reformkor 69 Gyulai 2006. 213-197. pp. 70 Limitatio, Kassa. 1727. jan. 27. AMK CehaliaKrajőiri. 71 MOLA35.N"Ü47. 72 VSM F 9263. 73 VSM CAN. Krajöiri P. ő. 892. 74 VSM CAN. KrajCiri Namen-Register. 198