A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Gyulai Éva: A kassai és Abaúj vármegyei szabócéhek a 16-19. században. Topográfia és források

csak katonaként, hanem a céh költségén is hozzájárultak Kassa védelméhez.

40 A 17. század elején a kassai szabók kötelessége volt a kassai városerőd egyik bástyájának, a Malomkapu körüli rondellának karbantartása, újjáépítése és védelme, főként a tűzvédelem.

41 Abaúj vármegye egyes mezővárosaiban már a 16. század második felében megjelennek a szabócéhek, de a szepsi szabó céh megalapítása még a középkor végére megy vissza az Abaúj vármegye iratai között fennmaradt, 1822-ből származó dokumentum tanúsága szerint. Előbb 1512-ben Báthori István szatmári-szabolcsi főispán, Szepsi földesura ad kiváltságot jobbágyai, Balázs és Ambrus szabók kérésére, majd ezt az oklevelet 1564-ben II. (I.) Miksa átírja, s így ettől kezdve királyi privilégiumot mondhatnak magukénak. A szabályzat előírja, hogy a szepsi szabóknak évenként négy céhmestert kell választaniuk, négyhetente kell gyűlést tartaniuk, s ekkor a céhtagok 2 dénárt fizetnek be, a gyűlésről hiányzó mester egy font viasz büntetést fizet. Ha valaki mester akar lenni, köteles bemutatni bizonyítványát (Jiteras) és keresztlevelét, s ha az új mester egy év alatt nem talál feleséget, megfosztják mesterségétől. A mester megválasztásakor 4 tál étellel, 4 kaláccsal és 4 pint borral vendégeli meg társait, a lakomára a város bírája és egyik esküdtje is hivatalos, ugyanekkor 64 dénárt kell fizetnie, ennek azonban csak a fele a társulaté, a másik felét a mezőváros bírája és esküdtjei veszik el. Az inas három évig tanul a céhnél, ezért 4 font viasszal tartozik, mestere azonban köteles ellátni 100 dénár értékű ruhával és lábbelivel. Az 1 vagy 2 évig tanuló inasnak a mesterrel kell megállapodnia. A szepsi céhben is elkísérik utolsó útjára halott társukat a szabók, a távolmaradást büntetik. Az úrnapi ünnepen is kötelező részt venni. Az oklevél már tartalmazza a táblajáratás szokását, a tábla vagy a céh jelvénye körbeküldésével {tabula sive signo circummissó) hívják ugyanis össze a tagságot.

42 A szepsi szabók hagyománya azonban egy másik alapítási dátumot őrzött meg, 1574-et, amely feltehetően a céh törökkori újraalapításának dátuma. A céh ugyanis egy 1830-ban kiadott kéziratos felszabadító levelén használt viaszba nyomott pecsétjén az alábbi körirat olvasható: SIGILL(um) CONTUBER(nii) 1574 SAR(torum) SEPSI.

43 1642-ben az Abaúj vármegyei kettős bányaváros, Alsó- és Felsőmecenzéf szabói, Tache Gáspár, Pattantyús István, Tukacz Jakab, Nyereggyártó András és Kocz János szabók kérésére Kassa város tanácsa a kassai szabók II. Ferdinándtól nyert oklevelét fordítja le latinra és írja át a mecenzéfi céhnek, a latin szöveg azonban a céhtagot (consocius) magyarul is megnevezi: „társ", és az új mester által adott lakomát is leírják magyarul: „mesterebéd". A mecenzéfiek is megkülönböztetnek „vá(l)tó- és vásármíves" (latinul: „domesticus - nundialis", vagyis házi és vásári) szabókat.

44 A mesternevek mutatják, hogy a mecenzéfi szabók egy része más mesterséget űző családból való (Nyereggyártó, Takács), illetve a végvári vitézek társadalmából jött (Pattantyús). 40 Sziklay-Borovszky (szerk.) 1896. I. köt. 111. p. 41 No. 81. Ist das Rundéi über dem Mühltohr, der Schneiderzech gehörig. Befinden sich darauf 10 Toppelhaggen. Von dannen 164 Schritt oder 54 2/3 Classter láng das fach und Holzwerckgelender an der Ringmauren zu bauen. Mehr auch an ainem andern Ortt dieser Ringmauren seindt 6 Schritt oder 2 Classtern das Tach und Glender zu bessern. (1603) Duchon 2000 (MOL E 158 B 918) 42 SAKAZ 100/784 (1822)-1315. 43 A szepsi szabó céh Smajda János inasnak kiállított felszabadító levele. Szepsi, 1830. jan. 14. A Mindszenti Róm. Kat. Plébánia levéltára, Miskolc. 44 AMK Cehalia Krajőiri. 191