A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. A Móré család
és akármi csavargók miatt nagy sok iniuriákat és károkat vallanak, szokatlan dolgokat követvén őkegyelmök között. Melyre nézve oltalmam alá vévén őkegyelmeket, kérvén minden rendbeli vitézeket, botom és zászlóm alatt tartozandóknak pedig hagyom és parancsolom, hogy senki ezen miskolci uraimékat sem házoknál, sem pedig útjokban, akár mely kisebb dologban is megkárosítani ne merészeljenek, mert valakik ez ellen cselekednek, erős büntetésemet el nem kerülik, hanem az mivel jó akaratjokból lesznek, elégedjenek meg vele. Egyébaránt is szabadságot adván őkegyelmeknek reája, hogy az féle hatalmaskodókat megfogják és érdemlett jutalmokat elveszik Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Dátum in confinio Zendereö die 29. Junii anno 1648. Idem qui supra, m. p. P. H." 93 Móré István szendrői várkapitány, 1645. A végházbeli katQnák garázdá l kodá . sa ez időben oly fokra hágott, hogy magának a királynak, III. Ferdinándnak kellett az ellen fellépni. 1648. július 21-én kelt s szendrői kapitány Móré Istvánhoz intézett levelében elmondja, hogy nála Rákóczi fejedelem jelentette, hogy némely szendrői tisztek, s maga a kapitány is a fejedelem birtokában mind a nemességet, mind a szegény népet méltatlansággal illetik, tűrhetetlen bírságokat és adókat követelnek. A nemesek birtokait pusztítják, a végházak területére menekült szolgáikat befogadják, s letartóztatják. Nemrégen pedig a kunok egész kerületét felprédálták, s ezek nyomorgatását jelenleg sem szüntették meg. Megparancsolja hát a kapitánynak, hogy ilyen erőszakoskodásoktól mind maga, mind alattvalói szigorúan óvakodjanak. 94 Ellentétbe került a megyével 1649-ben, amikor a vármegye panaszával egyenesen Wesselényihez fordult, aki a szendrői uradalom zálogbirtokosa. Ezért feltételezhető, hogy Móré a szendrői nemeseket korlátozta régi előjogaikban. „Bizony dolog, nem kicsiny sérelmünkkel értettük, hogy Móré István uram őkegyelme se ez nemes vármegye nemesi szabadságával, se pedig az mi parancsolatunkkal nem gondolván azt a dolgot meg merészlette cselekedni..." 95 - írta Wesselényi. Ennek ellenére nem mozdították el kapitányi tisztéből. Halála ezután nem sokkal bekövetkezett, mert az 1650. január 18-i közgyűlésen már néhaiként emlegetik. 96 Életére, rokonaira, barátaira, szerzett birtokaira vonatkozóan részletes adatokat önmaga közölt 1648-ban, felesége halála után megrendülten írt végrendeletében. (A végrendeletet lásd a függelékben!) Magtalan halála után a fiskusra szállt javak: Borsod megyében Szalonna, Debréte, Szentjakab, Telekes, Szuhogy, Felsőnyárád, Berente, Bánhorvát. Torna megyében: Perkupa, Rakó, Jósvafő, Dobódél. Gömör megyében: Sajógömör, Panyit, Szlabos, Lehota, 93 B.-A.-Z. M. Lt. IV-1501/n. nr. 37. 94 Albert E, 1868. IV. köt 241. 95 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. XII. I. 56. 96 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. IX. IV. 666. 168