A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. A Móré család

között az ostromok, illetve a többszöri blokád alkalmával. A nyár folyamán ismét ostrom és blokád alatt volt Szendrő, egészen szeptemberig, amikor Götz császári fővezér csapatai felmentették. 1644. augusztus 5-én Wesselényi Ferenc, Széchy Mária segítségével, csellel elfoglalta Murány várát. Ez zavarólag hatott a fejedelem hadműveleteire, mert elvágta Kemény János csapatait Kassától. Murány elfoglalása Gömör vármegye pártállására nagy befolyással volt. Szondi Máté, Balog vár kapitánya kénytelen volt meghódolni, s letette katonáival Wesselényinek a hűségesküt. Ugyanekkor Rozsnyó is kénytelen volt a királypártiakhoz állni. A francia szövetség következményeként viszont Rákóczi újból megindította hadait III. Ferdinánd ellen. A fejedelem miután Putnok várát kézre kerítette, Rimaszombatban ütött tábort. Bakos Gábor pedig Rozsnyót akarta megsarcolni, de a város Wesselényihez fordult segítségért, aki Móré Istvánt azonnal Csetnekre rendelte. Ennek csapatai elől Bakos meghátrált, de azért Móré csapataitól is sokat szenvedtek a rozsnyóiak.

85 1645 kora tavaszán Szendröt újra körülzárták az erdélyi seregek. Ekkor újra hosszú blokádnak és ostromnak volt az erősség kitéve. A fejedelem csapatai elfoglalták az alsó várat, a felső vár pedig tüzérségi előkészítésnek volt kitéve. A felső váron több helyen réseket ütöttek, előkészítették a gyalogos rohamot. A fejedelem azonban egy elfogott hírvivőtől kapott információ miatt cseltől tartva letett a rohamozásról. Eközben Móré István Gömör megyében tevékenykedett. Rozsnyó város levéltára számos levelet őriz az 1644-1645. évekből, közöttük hat darabot Móré Istvántól. 1645 márciusában Csetnek felé haladtában ezer lovasával kérte a várostól a Wesselényi által rendelt élelmiszert, ellenben azzal fenyegetőzött, hogy Rozsnyóra telepszik hadával. Három nap múlva ugyanezt az élelmet Murány vára alá kérte szállíttatni a város bírájával. További négy levele hasonló élelmet és szállítást követelő írások: „Kegyelmetek sert készíttessen bőven, mivel most az nyári időben kívántatik az ital inkább, mint az étel." - írta a város tanácsának. Közben megemlíti a Puchaim vezette királyi hadak előrenyomulását Rimaszombathoz és Balog várához, de egyúttal nyugtatja is a város bíráját és polgárait: „...Kegyelmed meg ne futamodjon, hanem házánál legyen, noha vétett Őfelségének, de én assecurálom Kegyelmeteket, hogy semmi bántása nem lészen, csak valami élést készítsen, ..."

86 Götz és Pucheim gróf felmentő csapatai az utolsó pillanatban még felszabadíthatták a fejedelem által ostromolt Szendröt. Az ütközet után Esterházy nádor leváltotta az ingadozó hüségünek tartott Serédi Pál várkapitányt s helyette a korábban Szendrőben alkapitányként szolgáló Mórét nevezte ki. A várat átvenni készülő Móré István és kétszáz fős katonai kísérete Szendrő közelében, a Rákóczi oldalán Putnok ostromából visszatérő ötszáz fős török seregbe ütközött. A magyarok közül a törökök száz főt levágtak, ötvenet elfogtak. A kapitány pedig csak kevesedmagával tudott elmenekülni.

87 A rommá lett vár, alsóvár és város helyreállítása nagy terhet rótt az új kapitányra, aki fennkölt levélben kérte Borsod megye segítségét: „ ... mivel az mi kegyelmes urunk Őfelsége kegyelmes parancsolatjából, Őfelsége és nagyságtok s kegyelmetek szolgalatjára be kelletett az Zendrey kapitányságra az nemes ország végházában mennem. ... Kegyelmetek maga számos bizonyság ebben, hogy az az böcsületes végház, az ki az 85 Reiszig £., é. n. 507-508. 86 MikulikJ., 1885. 1-26. 87 Kraus G., 1994. 166