A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)
Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. A Móré család
majd Móré-féle uradalom központja Szuhogy volt. Apósa, Herencsényi István az itteni templomba temetteti magát felesége és gyermekei mellé. 76 Hadi szerepléséről 1638-ból találjuk az első dokumentumokat. Tevékenysége elsősorban Borsod és Gömör megyék területére terjedt ki. Felettese Bornemissza János felsőmagyarországi alkapitány volt, aki 1626-tól Bethlen Gábor fejedelem megbízásából tevékenykedett, majd 1628 és 1629 között főkapitányi rangot töltött be. A fejedelem halála után egészen 1644-ig, majd 1648 és 1653 között is alkapitányi megbízatást töltött be. 77 Bornemissza 1638 decemberében neheztelően ír Móréról Zákány András borsodi alispánnak, egyik szolgáján esett sérelem miatt: „Nem tagadhatom Móré uramra való nehézségemet, hogy szolgámat elől kapván nyomorgatja. ... Másképpen is kellene személyemet becsülleni, talán többet is érnénk vele, én sem szintén a fejér cseléd köziben számlált ember vagyok." 78 Az ellentétek ellenére Móré István egy évvel később már szendrői alkapitány volt. Viszonya megenyhülhetett Bornemisszával, aki vicekapitányi kinevezésében biztosan közrejátszott. Szendrői al- és főkapitánysága évei alatt több esetben is Bornemissza felsőmagyarországi alkapitány családi pecsétjét használta hivatalos levelezései alkalmával. Móré 1637-től a megye elitjéhez tartozott. Ebben az évben Zákány Andrással országgyűlési követül választották. 79 Zákány Andrással elképzelhető, hogy ifjúkori barátok voltak, mindenesetre követjárásuktól fogva, a korabeli dokumentumok is igazolják a közöttük lévő jó viszonyt, amiről Móré végrendeletében is megemlékeziett. Szintén 1637-ben adta el Móré István barátjának, Zákány András alispánnak a szendrői Gerse utcában Katona Tamással együtt birtokolt nemesi telkét. 80 Az 1642-es országgyűlésen ugyancsak részt vett Szirmay Péter jegyzővel. 81 Majd 1644-ben Rákóczi György fejedelemnél járt követségben Korláth Ferenc, Dósa Tamás, Zákány András és Monaki Ferenc társaságában a vármegye képviseletében április 11-én. 82 1. Rákóczi György fejedelem Kassa bevétele után Szendrőt is birtokába vette már 1644. március 29-én. A megyei követek visszabocsátásával egy időben, éppen az egyik követet, Monaki Istvánt nevezte ki a vár kapitányává. 83 Szendrő nem sokáig volt a fejedelem birtokában, május 18-án a császári hadak Christoph Pucheim és Esterházy Miklós vezetésével visszafoglalták és erős őrséget helyeztek el benne. Rákóczi ugyanekkor Szendrőbe küldte Kemény Jánost és Lónyai Zsigmondot, hogy Esterházy nádorral a békekötésről tárgyaljanak. 84 Feltehető, hogy Móré István ott volt a vár védői A Móré István által használt Bornemissza pecsét (B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. II. I. 82.) 76 MOL. NRA. Fs 1232. nr. 48. 77 PálffyG., 1997. 78 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. II. III. 195. 79 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. V. 468. 80 MOL. A. 57. Királyi Könyvek, Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii 9. köt. 36-37. 81 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. VI. 320. 82 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. II. I. 11. 83 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. II. I. 12. 84 Tomka G., 2002. 148-149. 165
