A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. A Móré család

lovas hadnagy és felesége Móré Kata, akik átélték az 1639. október 10-én lezajlott török ostromot. Csanádi erről 1641-ben tett tanúvallomásában emlékezik meg.

64 Móré István szendrői kapitány Móré István Móré Jánosnak és Vécsey Katalinnak volt gyermeke. A házasságból még egy János nevű gyermek született. Apja korán, 1617 előtt meghalt, és anyja utóbb Ördög Mihályhoz ment feleségül, kitől Ilona leánya született, de 1623-ra másik szülője is meghalt.

65 Ebben az évben az egri káptalan iktatta be Berentei Gáspárt, Móré István nagybátyját Berente egész falu birtokába. Úgy rendelkezett, hogy abban az esetben, ha magtalan halála lenne, testvéreinek, néhai Berentei Máténak leánya, Mária és nővérének, Vécsey Katalinnak első férjétől, Móré Jánostól született gyermek fia István, valamint második férjétől született lánya, Ilona örökölje a birtokot.

66 Mint később Móré végrendeletéből kiderül, Berentei Gáspár, ki ekkor alispán volt, támogatásával és taníttatásával növekedett, ifjúkorában sem nélkülözött. Feltehetően a közeli végházak egyikében tett szert hadi ismeretekre, valamelyik környékbeli főúr seregében, udvarában tevékenykedett, képezte magát. Feltűnésétől kezdve a király feltétlen híve volt. 1633-ban a Vécsey rokonsággal került ellentétbe Nyilas puszta miatt, és protestált a megyén Vécsey Sándor ellen.

67 1638-ban Berentén felesége, Berentei Mária révén is birtokos volt. Ekkor lánya nevében is tiltakozott a Vécseyekkel itt közösen bírt malom miatt, amelyet a másik tulajdonos fél nem volt hajlandó reparálni.

68 Birtokai voltak még Szalonnán, ahol birtokos 1634-1637 között.

69 Bánhorvátot szendrői főkapitányként, 1649-ben szerezte meg.

70 Szuhogy falut pedig második feleségétől, Herencsényi Erzsébettől örökölte meg, aki Herencsényi István fűleki alkapitány leánya volt. (Herencsényi István 1619-ben Bethlen Gábor ellenében Homonnai Györgyöt igyekezett a fejedelmi trónra segíteni. Homonnai a kozák hadakkal szövetkezve egészen Szendrőig rabolt. Herencsényi kalauzolta az idegen földönjáró hadat.

71

) Erzsébet 1632-ben még mint hajadon birtokos itt

72

, 1635-re azonban már Móré Istvánnal földesurak.

73 Herencsényi István így végrendelkezett: „Ami jószágom vagyon, Szuhogyot egészben Csorba küvel együtt hagyom Erzsébet leányomnak."

74 Móréval kötött házassága 1635-re tehető, amiről Móré István 1648-ban így emlékezett meg: „néhai jó emlékezetű Herencsényi István árva leányával Herencsényi Örzsébettel megáldott vala, az kivel tizenhárom esztendeig istenes élettel"

75 (éltem házasságban). Csorbakő vára ekkor már majd száz éve, 1553-tól romokban hevert. Móré felesége révén jutott hozzá Nyárád és Telekes falvakhoz, valamint Tövises pusztához is. A Herencsényi-, 64 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. II. I. 6. 65 Bor Gy.-Bor D., 2001.84. 66 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Berente 1623. 67 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. X. III. 527. 68 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. IX. IV. 577. 69 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. V. köt. 182, 367. 70 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Bánhorvát 1639. 71 BorovszkyS., 1909.314. 72 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. V. köt. 79. 73 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. V. köt. 286. 74 MOL. NRa. Fs 1232. nr. 48. 75 Radvánszky B., III. köt. 304. 164