A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Pusztai Tamás: A gönci pálos kolostor 2005. évi régészeti kutatása

A GÖNCI PÁLOS KOLOSTOR 2005. ÉVI RÉGÉSZETI KUTATÁSA PUSZTAI TAMÁS A miskolci Herman Ottó Múzeum 2004-2005-ben régészeti feltárásokat végzett a Gönc város mellett található, Boldogasszony pálos kolostor területén. A templom szentélyének északi oldalán álló toronyépület 2004. évi kutatását a Herman Ottó Múzeum évkönyvében Bodó Balázzsal már korábban ismertettük.

1 Dolgozatunkban a 2005. év régészeti feltárásainak eredményeit mutatjuk be.

2 A régészeti kutatást a múzeum 2004. július 1-15., valamint 2005. június 22-július 19. között végezte, Pusztai Tamás vezetésével. Az ásatáson munkatársként részt vett Szörényi Gábor András és Bodó Balázs régész. A terepi felméréseket és rajzokat Sáfrány Andrásné, a fényképeket Balogh Marcell készítette. A feltárással párhuzamosan folyt a romok fotogrammetriai felmérése, mely Vajda József munkája. A gönci Szűz Mária pálos kolostor Észak-Magyarországon, Abaúj megyében, a Hernád folyó völgyében, a Zemplén-hegység nyugati peremén, Gönc várostól keletre, 3 kilométerre, keletre található (1. kép). A kolostorépület mára már teljes egészében a föld alá került, csupán a földfelszínnek a falak fölött húzódó kiemelkedései utalnak egykori szerkezetére. Ezzel szemben a templom hajója és szentélyének északi fele a párkány magasságáig áll. A kolostor talán legérdekesebb része a szentély északi oldalához épült torony, melynek mindhárom szintje napjainkig megmaradt (BODÓ-PUSZTAI 2004.). A kolostorra vonatkozó történeti adatokat Bandi Zsuzsa ismertette 1985-ben (BANDI 1985). Ezen adatokból ki kell emeljük, hogy Gönc mellett - feltehetően a mai kolostor helyén -, már a 14. század végén élt egy szerzetesi közösség. 1371-ben ugyanis Nagy Lajos engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett. Ebből az adatból többen arra következtettek, hogy a gönci kolostor esetleg királyi alapítású lehet. A kolostor építéstörténetéhez kapcsolhatóan 1429-ből és 1464-ből rendelkezünk forrásokkal. Az építéstörténet vizsgálata során mindkét dátum meghatározó jelentőségű: 1429ben Miklós püspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt, és búcsúengedélyt adott a kolostornak. 1464-ben pedig János moldvai püspök megáldotta a Mária templomot 7 oltárával együtt, s 40 napi búcsú tartását engedélyezte. E két felszentelési évszám alapján valószínűsíteni lehetett egy a 15. század húszas, és egy a század hatvanas éveiben lezáródott építési fázist. Való igaz, ha a terepen megvizsgáljuk a még álló falakat, látható, hogy a szentély a toronnyal együtt épült; a hajó falszövete elválik a szentélyétől, valamint ezekhez képest jelentős stíluskülönbségeket is mutat. 1450-ben a gönci pálosok megkapják a telkibányai Szent Katalin ispotály kegyuraságát, vele együtt az ispotályhoz tartozó birtokokat is. 1 BODÓ-PUSZTAI 2004. 2 A korábbi, 2004. évi feltárások eredményeit csupán oly mértékben érintjük, ami lehetővé teszi az újabb kutatások megfelelő értékelését. 139