A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Goda Gertrúd: Holló Barnabás (1865-1917) élete és munkássága

Szirmay Alfréd gróf vette magához. (E névvel többször találkozunk a magyar művészet­történetben. Gróf Szirmay Alfréd (1852-1900) maga is tanult festeni Münchenben, s saját festményével díszítette a Miskolc melletti Szirmabesenyői templomot. Szinyei Mérse Pál szűk baráti köréhez tartozott, majd egymás sógorai lettek. A Szirmabesenyőn töltött napokra Szinyei életművében több jeles műalkotás utal.) Holló Barnabás eszmeiségének kialakulása miatt érdemes odafigyelni arra, hogy Szirmayt a Pallas Nagy Lexikon mint „...minden hazafias és jótékony eszme buzgó támogatója" kifejezéssel illeti, akire később a Révai Nagy Lexikon mint szobrászra is utalást tesz. (Talán tévesen Szirmay Antallal, a szobrásszal azonosítván) Szirmay Alfrédnak a Miskolc melletti, szirmabesenyői kastélyában, igen jelentős gyűjteménye volt, s a fiatal Holló Barnabás minden bizonnyal hosszabb időt töltött e falak között. Ez a kicsit atyáskodó, kicsit mentorkodó jó kapcsolat Szirmay 1902-ben bekövetkezett halálá­ig tartott, ami nagy segítséget jelentett a művészi pálya indulásánál. 1887-ben a budapesti iparművészeti iskolába járt. 1889-1892 között a Minta­rajztanoda szobrásziskolájában folytatta tanulmányait Stróbl Alajos irányítása mellett. A részletes életrajzhoz kevés do­kumentum maradt. Néhány fénykép őrzi fiatal alakját, midőn műtermében termé­szet után portretírozza gr. Széchenyi Vik­tort feltehetően 1902 körül (Tűzoltó Múzeum Budapest), vagy később Mik­száth Kálmán ült modellt arcképéhez (1910 k.) (sajtófotó). A zsánerfotókon túl szobrászbarátai is megőrizték karakteres vonásait. Istók János egy domborműben, Teles Ede egy körplasztikában alkotott jellemportrét róla. (Istók János, 1915 k.: Teles Ede, 1901. MNG Adattár Ltsz.: 10628/1959). Habitusára felnőttként így emlékezett vissza Tóth István barátjának leánya: „A Várbazárban Holló Barnabások szomszédaink lettek. Fadrusz műtermébe költözött, aki a Naphegyre ment. Nagyon tehetséges, mokány kis magyar volt. Nő­vérével, Ilonka nénivel lakott együtt, aki maga is tehetséges (és tanult) festő volt. (Ilonka néni Diósgyőrbe költözött és sok megrendelést kapott, Ózd főoltárát is ő festette.) Eredeti és végtelen naiv volt. Tragikus haláláig meleg barátságban vol­tunk, özvegye és egy kisfia maradt." (MNG Adattár Ltsz.: 22195.85.) Mások fontosnak találták vele kapcsolatban felidézni: „A kuruc lélek kései fellob­banása volt, ...A gömöri kiejtés meleg zamatját sohase hagyta el, sőt talán gyermekes örömmel kérkedett is vele." (Istók János: Emlékezés H. B.-re Képes Krónika 1926.) Ide kívánkozik megjegyezni: a művésznek vannak egyenes ágú leszármazottai, de az oldalági rokonság is tisztelettel adózik emlékének. 2005. szept. 16-án egykori lakásá­1. kép. Holló Barnabás műtermében mintázza Széchenyi Viktort, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökét (1902 körül) 402

Next

/
Oldalképek
Tartalom