A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

János István: Szatmárnémeti Pap István verses földrajzkönyvecskéje

SZATMÁRNÉMETI PAP ISTVÁN VERSES FÖLDRAJZKÖNYVECSKÉJE JÁNOS ISTVÁN A Rákóczi-szabadságharc utáni évtizedek egyik legfontosabb kultúrtörténeti momentuma kétségkívül a szatmárnémeti nyomda alapítása volt. A szatmári békét követő politikai-szellemi vákuumban viszonylag kevesen merészkedtek új, nemzetépítő kulturális tevékenységet felvállalni, lévén politikai felhangja minden magyar vonatkozású szellemi megnyilatkozásnak. Az országépítő kevesek sorába tartozik Károlyi Ferenc gróf, a szatmári pacificator Károlyi Sándor fia, aki mint szatmári főispán nem csupán Nyíregyháza újjáalapításával szerzett történelmi érdemeket, de nevéhez fűződik annak a nagykárolyi nyomdának alapítása is, mely az elsők között állott a magyar alapfokú oktatás szolgálatába. Károlyi Ferenc világosan látta a tiszántúli országrész szellemi elmaradottságát, s ez a felismerés érlelte meg benne a nyomdaalapítás gondolatát is. Károlyi Ferenc Szatmárnémeti Pap Istvánt bízta meg a nyomda felállításával és vezetésével, aki miután 1754-ben megvásárolta az 1668-ból való lőcsei Brewer-nyomda felszerelésének egy részét, még ugyanebben az évben Bíró Mihály nyomdásszal együtt ábécéskönyvek nyomtatásába kezdett. Számos kedvezőtlen esemény (főként a rosszakarók áskálódása) miatt a nyomtatás egy esztendeig szünetelt, s csak 1755 októberétől indult újra, miután Mária Terézia kiváltságlevélben engedélyezte Károlyi Ferenc nyomdájának működését, de még így sem kerülhette ki a helytartótanács és az egyház cenzúráját. Nem célunk a nyomda részletes történetét ismertetni, mindössze utalni szerettünk volna arra a kontextusra, melyben a nagykárolyi sajtó elemi iskolai tankönyvei - a régióban úttörő jelleggel - napvilágra jöttek. Károlyi népművelő programja lelkes támogatóra talált a nyomda vezetőjében, Szatmárnémeti Pap Istvánban, aki 1756-ban adta ki saját verses országismertető könyvecskéjét Magyarország versekben való rövid leírása... címen. A rövid, mindössze kilenc számozatlan levélre nyomott nyolcadrét füzetet az akkori cenzor fiának, Zanathi Mihálynak ajánlotta. A könyvecske egyébként annyira kelendő volt, hogy 1768-ig négy (szövegében változatlan) kiadást ért meg. Szatmárnémeti Pap István kizárólag Magyarország verses geográfiájával foglalkozik, érdekes módon Erdélyt csupán egy utalás erejéig említi, mint az egykori virágzó magyar királyság nevezetes részét. A világot négy részre osztván fel Európa leírásával vezeti be mondandóját: Európát inkább lakják keresztyének, Meg-ülték számtalan lakos Jövevények, Ebben mennyi Ország, annyi sok Törvények Vágynak, s pénzzel telnek sok üres erszények. 221