A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Siska József: Sajókeresztúr és Szirmabesenyő szőlőkultúrája

urbárium alapján Keresztúrban három majorsági szőlő van. 1670-es adat szerint ezek közül egy már parlag, de a háborús idők elmúlta után újratelepíteni szándékoznak.

9 1676-ban 8 hordó bort nyernek a két területen termett szőlőből.

10 I. Rákóczi Ferenc Miskolc városának, majd özvegye, Zrínyi Ilona Dőry Andrásnak, végül fiuk, II. Rákóczi Ferenc 1696-ban Szirmay Istvánnak adja zálogba a szőlőhegyeket. Az 170l-es összeírás-jegyzék az 1696-ban királyi engedéllyel Szirmabesenyő névre átkeresztelt Kelecsény pusztán Sáros megyéből idetelepített ruszin, szlovák, lengyel lakosokról számol be. Újonnan épített kastélyról, amelynek pincéjében gyűjtik, kezelik, tárolják a borkilencedből, a majorsági területekről származó mustot. Boraik egy részét a keresztúri DECI és REMIC, a szirmabesenyői CIFRA és RIGÓ kocsmákban értékesítik, de jut a felvidéki domíniumaik hasonló korcsmáiba is. A maradékot eladják a miskolci görög kereskedőknek. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt visszaesik a szőlőmüvelés. A szatmári békekötés megállítja a hanyatlást, és tíz év elmúltával újra virágzásnak indul a szőlőkultúra.

11 1770-ben Besenyőben 499 kapás szőlőterületet írnak össze, amely 36 helyi és 50 külbirtokos kezén van. Szirmabesenyőben 369,5 kapás a szőlő, 30 helybéli és 42 extraneus gazda gondozza. Keresztúrban a 1023 kapás nagyságú szőlőhegynek 53 bennlakó és 65 más községbeli ember a kezelője. A pincehelyek bérleti díja mindhárom faluban évente 45 krajcár. A majorsági szőlőbe minden gazda hat szekér trágyát szállít ki a téli hónapokban. Karácsonyi ajándékként mind a három község közösen 9 hordó bort ad az uraságnak. Borért bérelhetik a jobbágyok a szőlők közötti kaszálókat és szilvásokat is. A majorsági szőlőket gyalog robotban művelik. Panaszkodnak is a robotolók, hogy szüret idején kárt szenvednek a majorsági területen teljesített folyamatos vezénylés miatt, mert így saját szőlőiket nem tudják optimális időben leszedni és feldolgozni. Legtöbbjüknek pedig csak ebből származik egy kevés haszna.

12 Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a majorsági szőlőt bérbe adta a Szirmay család a gazdáknak. A bérleti díj 1853 és 1858 között egy 400 négyszögöles parcelláért 1 forint, amelyet két részletben, Szent György (április 24.) és Szent Mihály (szeptember 29.) napján kellett fizetni. A szőlőhöz tartozó szilvás éves bérleti díja két krajcár.

13 A filoxéra 1894-ben kezdte meg rohamos pusztítását hegyeinkben. Gyakorlatilag öt év alatt tönkretette a korábbi szőlőkultúrát. Az újratelepítés állami irányítással indult el. A Szirmayak birtoka a Dabasi-Halászok kezére került, akik fokozatosan eladták az elpusztult, elparlagosodott szőlőik területét, kisebb darabokban. Az új tulajdonosok közül Wittner Lajos, a Szirmayak egykori vincellére és Kirner Rezső, a miskolci Tóth Pál Gimnázium igazgatója rendelkezett a három falu szőlőhegyein a legnagyobb ültetvénnyel. A gazdákkal ellentétben, ők nem amerikai direkt-termőkkel, hanem rezisztens oltványokkal próbálkoztak az első világháború után. Wittner alkalmazottai családostól kint éltek a Király-hegyi pincetelepen. 1945 után sorvadt el az itt lévő, a szőlőhegyet a középkori hegyközségi törvényekre emlékeztető szisztéma szerint működtető lakóközösség. Tagjai Szirmabesenyőbe költöztek. Ott vettek maguknak belsőséget és építettek házat. 8

MOLE. 156. UetC 88/23. 9

MOLE. 156. UetC 25/38. '°MOLE. 156. UetC 25/43. 11 Erdélyi A., 2000.77. 12 Rémiás T., 2000. 99.; BmL IV. 501/b. Act. Pol. XXII. I. 248, 272, 276. 13 Dobos Tibor, szirmabesenyői lakos családi irattára. 500