A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864
Határának kiterjedése, 2330 catastralis hold és 869 <-* öl,- melyből 1599 hold 432 <-* öl szántóföld, 46 hold 995 J öl rét, 146 h. 259 «-S öl legelő, 229 h. 1026 *-S öl erdő, 308 h. 1357 <-• öl terméketlen tér - vízöntés.Tagosíttatott egyeség útján 1856-ik évben. Földje mint átalában a' harangodi föld, Sík, minden ingovány, mocsár, láp, hegy, domb nélkül, televényes, konnyü ritka fekete, mely hogy bő termést hozzon, gyakori de nem nagy esőt kíván; leginkább tenyészti a' rozsot, kukoriczát, azután a' búzát, kevésbé az árpát, zabot és más tavasz veteményeket.Fő foljója a' Hernád,- meljen rendes víz álláskor két gázló van,- a mennyibe pedig határában szakad össze a' Sajó a' Hernáddal, határát a' Sajó is érinti, meljek inkább márna, potyka, harcsa, kecsege és néha tok halakat is szolgáltattak.A' dűlők nevei a' tagosítás óta ezek: fölső, két közép és alsó; egyébb elnevezése nincs;- a fölső dűlő Berzék felé az alsó köröm határa felé esik.Volt földes asszonya Gróf Monyorókeréki Erdődy Györgynő született Aspremont Mária grófnő.Kelt S. Hídvégen Május 28-kán 864 Rákóczy Jósef jegyző Adatok Sajó Kesznyétenről 1-ör Sajó Kesznyéten falu fekszik a' tiszán inneni Kerületben, Zemplén Megye Gesztelyi Szolgabírói Kerületében, a Sajó torkolatánál innen ered Sajó mellék neve is. 2-or A Községnek ország szerte Sajó Kesznyéten el nevezése ismeretes, 's több elnevezés nem is létezik. 3-or Sajó Kesznyéten soha sem birt más elnevezéssel. 4-er A helység keletkeztéröl semmi tudomást nem szerezhetvén,- az egy ház Jegyzőkönyveiből azonban az tűnik ki, hogy Sajó Kesznyétenben már 1598-ik évben reformált Egy ház létezett, a mennyiben ott az akkori lelkész Liszkai István említtetik. 5-ör A köszég népesitését illetőleg, Kesznyéteni határral közvetlen érintkezésben hajdan Rákócziak, jelenleg Gróf Erdődy István Úr Ónodi uradalmához tartozó Abony puszta terül hol ott máig szemlélhető templom alapzatáról következtetve falu volt, mely köz vélemény szerént a' tatárok által pusztíttatott el; igazolni láttatik azt a' tisza jobb partján "test halom" nevű alig észre vehető emelkedett hely melynek közelében olykor csont és fegyver darabok találtatnak,- 's hogy a' Muhi pusztához is közel esik; hihető hogy Kesznyéten a' tatárok elvonultával ezen elpusztult Abony lakosai által építtetett 's népesíttetett 6-or A név eredetéről 's értelméről sem írott sem nyomtatott emlékek nincsenek.- Ha csak helybeni helvét hitvallású Egy ház birtokábani Szent vacsoránál használni szokott illy köriratu felső sorban az alsó sorban hAt CBé>WfONNCAU C c h a rt\ hTTO^ n C^H^^f HC.m-Qé«\-v4cHM OHÖBb (6 P C pár betű fóldás miatt olvashatatlan régi kehely nem nyújt némi felvilágosítást. 7-er S. Kesznyéten Szántófölde ronasága tisza jobb partján, a düllők nevei Tiszára járó, Körtvély fa, Csicsiri, Halom a' rajta lévő halomtol, és Kettős kő kettős határ kőtől. Kaszáló réten Pap tó hát az ugy nevezett Paptava mellett, Örösire járó, az örösi határai szomszédos, Szeles és Száraz hat,- miket a' Sajó folyam választ el a' Községtől.- Tágyú és Csavargó füzesek a' Sajó jobb partján. Szamár hát, fövenyes hát, Töviskes hát, Nagy Állás, Kis állás, Bival heverés Abonyi hát hátas hellyek és Kerek tó, Görbe tó Inér tavak tul a' Tiszán, mellyek a' Tisza szabályozás következtében ki száradtak. Sajó Kesznyéten lakossainak száma 850 lélek átalán reformátusok. Nevezetes a' Tok halászatról. Határos keletre Szederkény Nyugotra Kis Csecs Északra Tisza Lúcz Délre Sajó Őrös faluk. Kelt S. Kesznyéten Június 20 1864 Mezösy Gusztáv ph. Jegyző 491
