A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

azonban elvette csobádi, dobszai és kinizsi részeit és azokat székelyfalvi Szepesi Mihálynak adományozta." A birtokot azonban hamarosan visszaszerezték a Csobádiak, ugyanis a 16. században már ismét tulajdonosak voltak itt, de már nem egyedüliként, mivel Csobád faluban birtoka volt már ekkor a Tomori családnak is.

6 fy, -.- '"

r

"•..,- - T--' -i "T/~ ~-i = = = =-T| 7. ábra II. Csobád 16-17. századi települési és lakossági állapotát kiválóan tükrözi a portális, valamint a tizedjegyzéki összeírása: Csobád portális összeírása

7 Tizedjegyzékekben összeírtak száma

8 Ev Jobbágyporta Zsellér Pusztatelek 1531 3 3 1552 5 1553 6 8 1 1554 1 1 1564 2,5 1565 2,5 1566 2,5 Ev Jobbágy Zsellér Összesen 1558 20 3 23 1562 7 3 10 1565 16 16 1568 5 7 12 1569 10 2 12 1570 10 2 12 1571 11 1 12 4 Engel P., 1989. 44. Ugyanekkor a környéken: Forrón 61, Berencsen 20, Halmajon 11, Kis- és Nagykinizsen együtt 8, Sápon 7, Rásonyon 5 porta volt. Ináncsról és Borsfalvárói nincs adat. 5 Sziklay J.-Borovszky S., 1896. 538. 6 Nagy P.-Uajdú !., 2000. 44. 7 Uo., 51-52. 8 Uo., 53. 58