A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Hellebrandt Magdolna: Gesztely-Hernádkak-Nagypart helyszíne és régészeti leletei
A 12. kép 7. mély tál eredetileg füles volt. Maga a forma hasonlít Muhi 38. és 41. sír fül nélküli korai kelta edényeire. A 13. kép 4. kézzel formált behúzott peremű tál analógiáját Heves B. temető 2. sírjából ismerjük 69 például. A korongolt, kihajló peremű tál (13. kép 6.) párhuzamát Szirmabesenyőről 7 hozhatjuk, és emlékeztet még Muhi 33. sírjában talált tálra is, 71 valamint Szentes-Vekerzug 38. sírjában találtra. 72 A tálak közül a 13. kép 1. a legfigyelemreméltóbb, mégpedig a perem belső felén látható hullámvonal díszítés miatt. Ezzel az edénnyel Kemenczei Tibor foglalkozott, rámutatva arra, hogy a késő bronzkortól alkalmazták ezt a díszítést, a szkíta korban korongolt kerámiákra is rákerült, s az újabb leletek szerint készítésük kezdetét a Kr. e. 6. század közepére, második felére tehetjük. 73 Hasonló hullámvonaldísz ismert Tápiószeléről az 53. sírból egy talpas edény nyakáról, a 149. sír edényének talpcsövén, a 263. sír urnájának hasától felfelé az oldalfalon. 74 A vascsákány általánosan elterjedt forma volt a szkíta korban. Hasonlót tártak fel Törökszentmiklóson, 75 Alsótelekesen 76 és Hejőkeresztúron 77 például. A felsorolt párhuzamok alapján Gesztely-Hernádkak-Nagypart szkíta kori leletanyagát a Kr. e. 6-5. századra tehetjük. A terület légi felvételét 78 a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában néztem át. A Hernád bal partján, Hernádnémeti-Hernádkak-Gesztely községektől keletre, a Hernád feletti magas parton feltűnik egy D-E irányú objektum, melynek sánca, gyakorlatilag az árok ásásakor mélyről kidobott föld világos vonala nagyjából ómega alakban uralja a terepet. Az ómega alak keleti szára dupla, azaz kettős volt a sánc, a magas partot elérve fordul, és ez a nyugati szár már egy sáncot, és mellette árkot mutat. A fordulásnál láthatjuk, hogy egy világos vonal megy még dél felé is (17. kép). Az ómega alak, azaz a föld- és vízivár bejárata északra, a Halomsor (1. kép) felé nyitott. Az első katonai felmérés 79 (18. kép) idején, 1784-ben még két részre bontva ábrázolta a térképrajzoló a vízi vár domborzatát, és jelezte a Gösztély halmot, ami a 20. századi térképeken (1-2. kép) Sashalom néven szerepel. A második katonai térképen 80 (19. kép) egy összefüggő, körülbelül ómega alakú erődítést jelöltek, mely a rajzoláskor, azaz 1856-1860 körül még jól látható volt. Ezen a térképen a keleti kettős sánc árkában vizet láthatunk, főleg az északi szakaszon, s egy tavat is megfigyelhetünk a sánc északi szára és a Kóczán-puszta között. Még két hasonló tavat jelöl a térkép, a Hollánder-tanyától délre, ezek a tavak bizonyára szikes tavak voltak és elszivárogtak, ma nyomuk sincs. Maga a vár hossza E-D irányban mintegy két kilométer hosszú, és K-Ny irányban a legnagyobb szélessége másfél kilométer. 68 B. Hellebrandt M., 2000. 25. kép 12., 26. kép 8. 69 Szabó J. Gy., 1969. VI. 5. 70 fi. Hellebrandt M., 2001. 2. kép 18. 71 B. Hellebrandt M., 2000. 25. kép 5. 72 Kemenczei T., 2001. 172. katalógusszám. 73 Kemenczei T., 1983.71. 74 Kemenczei T., 1983. 5a., 8.7. ábra. 75 Csalog Zs.-KisfaludiJ., 1985. 2. ábra 1. 76 Patay P.-B. Kiss Zs., 2001-2002. 15. ábra 3. 77 B. Hellebrandt M., 2001. 5. kép 7. 78 Filmkép szám 110/6. Nyt. szám 6013, Repülési év 1952.; Filmkép szám 454/59. Nyt. szám 6017. Repülési év 1956. Az ív keleti része látszik. 79 Hadtörténeti Múzeum Térképtára. Első katonai felmérés 1784. Ide vonatkozó térképlap száma XXII-14. 80 Hadtörténeti Múzeum Térképtára. Második katonai felmérés 1856-1860. Idevonatkozó térképlap száma XL-44. 27
