A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

AZ ABLAKOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE (PÁRHUZAMBAN FILKEHÁZA ABLAKAIVAL) BÓNA BERNADETT A népi építészet körében számtalan jeles alkotás született az elmúlt időszakokban, amelyek részletezik a lakóház alaprajzát, a fal, a tető szerkezetét, a födémet stb., azonban a nyílászárókról csak említés szintjén esik szó. Ez utóbbi témakörön belül még kevesebb figyelmet kaptak az ablakok, főként azok eredete, fejlődési története. így filkeházi kutatásomat az ablakokkal kapcsolatos közlések áttekintése, összefoglalása előzte meg. Ezt követően 2002 és 2004 között készítettem keresztmetszetet Filkeháza egykor illetve ma is lakott házain található régi ablakokról.

1 1. Eredet, általános fejlődés A honfoglalás korával foglalkozó kutatók említést tesznek a magyarság „kisigényű" házaival kapcsolatban ajtóról, aknáról és tolituról, melyek a füst elvezetését segítették és a fény forrásai voltak. Az akna ebben az esetben a tetőn kialakított nyílás, amelyet nemezlappal takartak le, ha nem volt rá szükség.

2 Az ablakok eredetével kapcsolatban - a 12-13. századot vizsgálva - Bátky Zsigmond kutatásait tárgyi bizonyítékokra, Cs. Sebestyén Károly a nyelvészeti következtetésekre építette. Következtetéseikkel más-más irányba haladtak és más-más eredményre jutottak. Eltérő nézeteiket egy-egy cikkben fogalmazták meg. Cs. Sebestyén Károly: A magyar parasztház ablaka Következtetéseinek alapja két háztípus különböző füsttelenítésének bemutatása. 1. A magyarság legrégibb lakóháza ajtóval ellátott ablaktalan hajlék, amelyben a világosságot a tűz adta. A keletkezett füst a vesszőfonásos ház falainak felső részén, vagy a tető csúcsán lévő réseken távozott, amelyeken a fény bejutott, így ezeket a hajlékokat felső világítású házaknak nevezi.

4 Létezését a következőkkel bizonyítja: A DélDunántúlon az akna szó jelentése kémény - amely a füst elvezetését szolgálta; az Őrségben és Göcsejben padlásablak - amely világító szerepét őrizte meg jelentésében. így fejlődött ki a padlásablakból az általános ablak és annak jelentése. 2. A boronafalú házaknál a gerendák között távozott a füst. Később a tűzhely füstjét a kürtő vezette el, a mennyezetet lepadlásolták, a gerendák közti rések a fény forrásaivá váltak. Ezeket a réseket nagyobbították a ház falán, így keletkezett a mai ablak, amely hosszú ideig kis méretű volt. Oka: a fal szerkezetét nem gyengíthették azzal, hogy egy gerendát teljesen kettévágnak, így csak két - egymás mellett lévő - gerenda közét tágíthatták. Emiatt az ablak magassága nem lehetett több „két szomszédos gerenda félfél vastagságánál", (kb. 16 cm magas) Kezdetben a boronaházak falán lévő ablakok kör 1 Kutatásom során a régi ablakokra koncentráltam, így a gyári ablakok nem estek a vizsgálat látókörébe. 2

Tóth J., 1961. 12-14. 3 Cs. Sebestyén K., 1929./1. 4 Egykori létezésére tárgyi bizonyítékok nincsenek. 581