A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Sümegi György: Csabai Kálmán festőművész levelesládájából

akik között otthon is fogom érezni magamat. Ebben az irányban hatok Jucira is, aki - bár Tapolcán és Nálatok nagyon boldog volt, és aki Bárczyról úgy beszél szinte mint testvéréről, még is csak mást várt Miskolctól a szakma területén. Tehát hazamennénk, és leginkább Miskolcra. De meg­lesz-e a lakás? Egyébként úgy tervezgetek, hogy a jövő tavasszal - itt március végéig lehetek - még átme­gyek Magyarországra és Miskolcra - mielőtt visszamennék New Yorkba, ahol 1974 márciusáig szándékoznánk maradni. Sajnos, Amerika párizsi követségén a nyugdíjakat intéző osztályon azt mondták, hogy Ma­gyarország nincs rajta azon a listán, ahova Amerika kifizeti a nyugdíjat. Lehet azonban, hogy a nemrég megkötött barátsági szerződés Magyarország és Amerika között kitér erre a problémára is, és számomra kedvezően intézkedik a kifizetésről. Én is alig várom, hogy újra beszélgethessünk. Ha a taligád elromlott, és addig újad nem lesz, legalább a csavargás helyett is beszélgetni fogunk. Addig is és a még közben váltott levelekig szeretettel ölellek Lajos Lillának kézcsókomat küldöm. Elkövetkezendő vacsorákra számítva megkezdtem kínnal töltött fogyókúrámat. Bárczy Bélát öleléssel üdvözlöm. Építész barátunk nevét elfelejtettem. Címét is. írd meg mindkettőt, hogy üdvözölhessem. Levelemig is add át neki üdvözletemet. 6. Szalay Lajos Csabai Kálmánnak Paris 72. nov. 28. Kedves Kálmán, Közelednek az Ünnepek, és szeretnék üdvözleteket küldeni egy-két közös ismerősünknek, akiknek vagy nevét vagy címét vagy rangját nem ismerem. Légy szíves megírni a vonatkozó adatokat: Bárczy Béla, Tóth Miklós, az építész barátunk, azután az az úr, aki a párt részéről ott volt egy külön összejövetelen, valamint egy másik úr, aki a megnyitóra eljött a párt kulturális bizottsá­gától. Lehet, persze, hogy nem onnan, hanem valami más nevű és rangú bizottságtól, a szalonnasü­tő asztal utca felőli oldalán ült. És ha már ezek adatait megírod, légy szíves a telefonkönyvből még hozzácsapni; Szikra Gyula nyűg. tanár, dr. Fábián Kálmán bíró, dr. Ács Sándor állatorvos és dr. Hamer Endre (lehet, hogy nem doktor) címét. Mindent tudó kis noteszemet elvesztettem, és vele együtt az összes fontos címeket. Ha még megvolna, nem zaklatnálak ezzel a fáradságot okozó kéréssel. Reggel öt óra van. Ilyenkor tudom fogni valamelyik magyar állomás adását (pancser a ké­szülékem). Nem tudod elképzelni, hogy milyen jól esik magyarul is hallani a híreket. Most éppen cigányzene szól. És a Falurádió. Itt, Paris egyik előkelő negyedében most nyílt meg egy nagyon szép és nagyon drága magyar vendéglő a magyar kormány gondozásában. Horpadtra eheti az ember a zsebét, és dagadtra a hasát. Egyenlőre csak kívülről bámulom, mint gyerek a kirakatot. De azért egyszer csak berugaszkodok. Hogy vagytok? Remélem, jól, bár úgy hallottam éppen most, hogy elég hideg van otthon. Egy-hat fok várható Nálatok. Ez itteni valutában már zimankónak számít. Az autód mozog már? Vagy anélkül kell vánszorognotok? Nyilván ilyenkor nem jársz ki tájképezni úgysem, és jobban bírod kocsi nélkül, mint nyáron. Helyi viharok területén mi újság? Tombolnak a szenvedélyek? Végvári tovább pendlizik Pest és Miskolc között? Felesége ügyében, persze. Itt minden csendes. Ugyanazt az anyagot látom számtalan kiállítás unalmán keresztül. He­lyesebben látjuk, mert most együtt csavargunk egy Székely József nevű volt Benkhard növendék­kel. 24-28 között járt a Főiskolára, egyébként amerikai. Te már nem ismerhetted, mert jóval 466

Next

/
Oldalképek
Tartalom