A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Hegyközségi rendtartás egy dél-borsodi faluban (Ároktő)
Ezek az új telepítésű szőlőskertek vegyes ültetésü, s haszonvételű területek lettek. Az ároktői szőlőskertben is a szőlőnövény mellett gyümölcsfák, s vetemények (bab, borsó, káposzta, karalábé, krumpli) is megtalálhatók voltak. A következőkkel indokolja a közösség a „rendtartás" alkotását: „1861 ik évi Mártzius hó 24 ik napján Ároktő Község határában az ugy nevezett Kéntelen domb az illető tulajdonosok közös beleegyezésök folytán szőllős kertnek, felfogatván, hogy ezen szőllős kertre nézve az egyhangúlag óhajtott rend és vagyon biztosítás minden lehető kihágások s kártételek ellen megszeghetetlen törvények által legyen oltalmazva, a tulajdonosok közös bele nyugvások s közös akartok következtében, következő rendszabályok illetőleg törvények alkotás határoztatott." Ezek a mondatok vezetik be az éppen újonnan telepített szőlőskertre szabott, maguk alkotta rendszabályokat. Nos, ettől esett el az ároktői kisnemesség, amiért aztán joggal „irigykedhetett" a volt jobbágyság évtizede felszabadult, szabad polgár birtokosaira. Innen a 20. században használt Irigyli földrajzi neve a szőlőskertnek. Amikor az Irigyli szőlőskert múltját kutatva leírtam annak népi építészeti emlékeit, ezeket bemutatandó egy kis „bevezető" történeti tanulmány-félét írtam. Ezzel egy időben az egyik csegei atyafi is egyetemi hallgatóival együtt tanulmányozta Ároktő néprajzát, értelemszerűen kézbe vette szerény írásomat. Amikor a földrajzi nevünk (Irigyli) etimológiájához adott népi magyarázatát olvasta, megakadt a szeme eme mondatomon: „A földesúrtól azt kérték a helybeli zsellér emberek, hogy adjon nekik egy-egy szőlőtelepítésre alkalmas területet. Ezt azonban (ti. az e célból kapott területet) megirigyelték a (kis)nemesek s ők is kértek ilyen lehetőséget. Nekik azonban csak azzal a feltétellel adott szőlőföldet az egri káptalan, ha a kérdéses területet nemesi birtokukból visszaadják a földesuraságnak." Azt is természetesnek vehetjük, hogy az ezen adatokat tanulmányozó kolléga nem tudott mit kezdeni ezzel a jelenséggel, amikor az éppen létrejött polgári tulajdonú ingatlanokat irigyelték meg az egyébként nemesi kisbirtokokkal rendelkező ároktői armalisták. Ezért aztán a kistérséggel foglalkozó írásában ezt a tényt, mint viszszásságot, jónak látta utána tenni a (Sic!) jelzést, mintegy hangsúlyozandó a tévedést. Elkerülte figyelmét az a történelmi tény, hogy ebben az évtizedben zajlott az 1848-as törvényeknek érvényt szerző elkülönözési per Ároktő határában.' Miután kezünkbe került a kérdéses szőlőkertekre vonatkozó, a későbbi tulajdonosok által kezdeményezett, s elfogadott szabályrendelet, s annak záradékaként szereplő első tulajdonosok névsora, ahol is 161 birtokos személy szerepel, már biztosak lehetünk a társadalmi-gazdasági folyamatot elmondó adatközlőnk szavának igazában. 6 I. ső Szabály Szőllő birák és tanácsosok választása. 1. A szőllő tulajdonosok által minden elöljárósági befolyás, kinevezés nélkül választassák két szőllő biró, egyik az al- másik a lélvégesi szőlő tulajdonosok közzül, kik mind ketten egyenlő hivatalos hatalommal ruháztatván fel, szőllőbirói hivatalok hiven, szorgalmatosan és lelkiismeretesen leendő folytatására az elöljáróság előtti ünnepélyesen letett formás és törvényes esküvel köteleztessenek. 2. A szőllő biró mellé még két tanácstag választandó, kik mint a szőllőbirák, hasonlóan letett eskü mellett hivataloskodnak s mindenkor - de különösen a szőllőbirák által kijelölt napra és helyre 4 BencsikJ., 1973.92-98. 5 Papp J., 6 Itt köszönöm meg dr. Dienes Dénes nagytiszteletű úrnak ama készségét, hogy segítségemre átadta az általa felgyújtott szabályrendelet másolt szövegét. Ki is éppen ekkortájt, az 1970-es évek elején Ároktön teljesített szolgálatot. 642
