A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kápolnai Iván: Kiss Gyula író honismereti munkásságáról

Az izgága andornaki remete" címmel tanulmányt írt a születése 150. évfordulója (1976) alkalmából készült egyetemi kiadású emlékkönyvbe. Kiss Gyulának tervei között szerepelt Ady Endre alakjának drámába emelése. Talán ezzel is összefüggésbe hozható, hogy a Napjainkban megjelent egyik írása a költő képét vizsgálja a korabeli miskolci sajtóban. Ugyanakkor számot ad arról is, miként vélekedett Ady Gárdonyi Gézáról. A Mezőkövesd környékén, Sályban nevelkedett, Egerben élt és eltemetett Gárdonyira több írásban is emlékezik Kiss Gyula (születése 100. és halála 50. évfordulóján), új adatközlésekkel a Hevesi Szemlében (1974/4). Beszámol a Napjainkban (1962) arról a fél óráról, melyet a megye székhelyén, Miskolcon született Szabó Lőrinccel töltött, majd pedig a Mezőkeresztesről, a szomszédos községből származott kortárs író, Fekete Gyula alakját idézi föl, akivel személyes jó kapcsolatban is volt. Emlékeztet a 19. század végi líra kiemelkedő alakjára, Kiss Józsefre, aki Dél-Borsodban, az egykori járási székhely Mezőcsáton 1843-ban született, a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni pedig a csati iskolában tanított 1833-ban. Számos írásban foglalkozik Mezőkövesd írószülöttével - az 1963. évi Magyar Irodalmi Lexikonból sajnálatosan és méltánytalanul kihagyott - Harsányi Kálmánnal, hogy tudatosítsa a kapcsolatot a szülővárossal még az író leszármazottaival is. Feldolgozta alig ismert kapcsolatát Bartók Bélával. Harsányi Kálmán Mezőkövesdről indult el, a kritikai realista prózairodalom egyik 20. századi nagysága, Móricz Zsigmond pedig érett íróként került a matyó nép körébe, de rámutatott Kiss Gyula az észak-borsodi ipari településsel, Ózddal való kapcsolatára is. Megtudjuk, hogy megfordult a matyók között Illyés Gyula is. Erről tanúskodik a Matyóföld-nek megküldött „népi komédiá"-jának „Summások" címmel megjelent matyó vonatkozású részlete is. Rendszeresen tájékoztat Kiss Gyula a kortárs írók és költők (Veres Péter, Simon István, Váczi Mihály, Fekete Gyula, Baráth Lajos stb.) mezőkövesdi és környéki látogatásáról, szerepléséről, és nem mulasztja el a megemlékezést azok elhunytáról, akik életükben kötődtek a tájhoz, pl. az emigrációba kényszerült író és szociográfus Szabó Zoltán, vagy a kommunizmus évtizedeiben belső emigrációjában Kacsra visszavonult Samu János költő, Cs. Szabó László gimnáziumi és egyetemi évfolyamtársa. Külön említést érdemel Kiss Gyulának az az „irodalmi földrajzi" írása, amely a szegedi Juhász Gyula egyik matyó tárgyú versét elemzi, vagy a fővárosi Gelléri Andor Endre író mezőkövesdi vonatkozású írásával foglalkozik. Folytathatnánk a sort azokkal az írásokkal, amelyek Nógrád megyéből indult kortárs írókat (pl. Szeberényi Lehelt) méltatnak és nógrádi költőket mutatnak be. Kiss Gyula prózai írásai között kell szólnunk az „Asztalosak kapufája" címmel a Matyóföld 1983-85. évfolyamaiban folytatásokban közölt önéletrajzi munkájáról, amely egy szomszéd faluból, Egerlövőből Mezőkövesdre került bútorasztalos élet- és munkakörülményeit tárja fel. Valójában felidézi egy mezőkövesdi író gyermekkorának viszonyait, így adalékul szolgál ahhoz, milyen talajból nőtt ki egy nem paraszti származású matyóföldi író. Külön figyelmet érdemelnek az asztalosmühely munkaeszközeinek nevével, eredetével és használatával kapcsolatos nyelvészeti szaknyelvi megjegyzések, melyek az önéletrajz irodalmi és szociográfiai értékein kívül a nyelvtudományt is gazdagítják. Szülővárosát és közvetlen környékét, több észak-magyararszági megye területét végigpásztázó, konkrét számszerű adatokkal megalapozott, s ugyanakkor önéletrajzi élményekkel és szubjektív elemekkel színezett szociográfiai munkáinak, valamint az észak-magyarországi tájegységet átfogó „irodalmi földrajzi" tanulmányainak, esszéinek, cikkeinek összes száma meghaladja a százat. Ez jelentős irodalom- és társadalomtörténeti értéket képvisel, hatását tekintve pedig vetekszik Kiss Gyula költői és drámaírói munkásságával. Míg azonban költeményeinek jelentős része megjelent kötetekben, néhány 689