A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kápolnai Iván: Kiss Gyula író honismereti munkásságáról

Az izgága andornaki remete" címmel tanulmányt írt a születése 150. évfordulója (1976) alkalmából készült egyetemi kiadású emlékkönyvbe. Kiss Gyulának tervei között szere­pelt Ady Endre alakjának drámába emelése. Talán ezzel is összefüggésbe hozható, hogy a Napjainkban megjelent egyik írása a költő képét vizsgálja a korabeli miskolci sajtóban. Ugyanakkor számot ad arról is, miként vélekedett Ady Gárdonyi Gézáról. A Mezőkö­vesd környékén, Sályban nevelkedett, Egerben élt és eltemetett Gárdonyira több írásban is emlékezik Kiss Gyula (születése 100. és halála 50. évfordulóján), új adatközlésekkel a Hevesi Szemlében (1974/4). Beszámol a Napjainkban (1962) arról a fél óráról, melyet a megye székhelyén, Miskolcon született Szabó Lőrinccel töltött, majd pedig a Mezőkeresztesről, a szomszé­dos községből származott kortárs író, Fekete Gyula alakját idézi föl, akivel személyes jó kapcsolatban is volt. Emlékeztet a 19. század végi líra kiemelkedő alakjára, Kiss József­re, aki Dél-Borsodban, az egykori járási székhely Mezőcsáton 1843-ban született, a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni pedig a csati iskolában tanított 1833-ban. Számos írásban foglalkozik Mezőkövesd írószülöttével - az 1963. évi Magyar Iro­dalmi Lexikonból sajnálatosan és méltánytalanul kihagyott - Harsányi Kálmánnal, hogy tudatosítsa a kapcsolatot a szülővárossal még az író leszármazottaival is. Feldolgozta alig ismert kapcsolatát Bartók Bélával. Harsányi Kálmán Mezőkövesdről indult el, a kritikai realista prózairodalom egyik 20. századi nagysága, Móricz Zsigmond pedig érett íróként került a matyó nép körébe, de rámutatott Kiss Gyula az észak-borsodi ipari településsel, Ózddal való kapcsolatára is. Megtudjuk, hogy megfordult a matyók között Illyés Gyula is. Erről tanúskodik a Matyóföld-nek megküldött „népi komédiá"-jának „Summások" címmel megjelent matyó vonatkozású részlete is. Rendszeresen tájékoztat Kiss Gyula a kortárs írók és költők (Veres Péter, Simon István, Váczi Mihály, Fekete Gyula, Baráth Lajos stb.) mezőkövesdi és környéki látogatásáról, szerepléséről, és nem mulasztja el a megemlékezést azok elhunytáról, akik életükben kötődtek a tájhoz, pl. az emigrációba kényszerült író és szociográfus Szabó Zoltán, vagy a kommunizmus évtizedeiben belső emigrációjában Kacsra visszavonult Samu János költő, Cs. Szabó László gimnáziumi és egyetemi évfolyamtársa. Külön említést érdemel Kiss Gyulának az az „irodalmi földraj­zi" írása, amely a szegedi Juhász Gyula egyik matyó tárgyú versét elemzi, vagy a fővá­rosi Gelléri Andor Endre író mezőkövesdi vonatkozású írásával foglalkozik. Folytat­hatnánk a sort azokkal az írásokkal, amelyek Nógrád megyéből indult kortárs írókat (pl. Szeberényi Lehelt) méltatnak és nógrádi költőket mutatnak be. Kiss Gyula prózai írásai között kell szólnunk az „Asztalosak kapufája" címmel a Matyóföld 1983-85. évfolyamaiban folytatásokban közölt önéletrajzi munkájáról, amely egy szomszéd faluból, Egerlövőből Mezőkövesdre került bútorasztalos élet- és munka­körülményeit tárja fel. Valójában felidézi egy mezőkövesdi író gyermekkorának viszo­nyait, így adalékul szolgál ahhoz, milyen talajból nőtt ki egy nem paraszti származású matyóföldi író. Külön figyelmet érdemelnek az asztalosmühely munkaeszközeinek ne­vével, eredetével és használatával kapcsolatos nyelvészeti szaknyelvi megjegyzések, me­lyek az önéletrajz irodalmi és szociográfiai értékein kívül a nyelvtudományt is gazdagítják. Szülővárosát és közvetlen környékét, több észak-magyararszági megye területét végigpásztázó, konkrét számszerű adatokkal megalapozott, s ugyanakkor önéletrajzi élményekkel és szubjektív elemekkel színezett szociográfiai munkáinak, valamint az észak-magyarországi tájegységet átfogó „irodalmi földrajzi" tanulmányainak, esszéinek, cikkeinek összes száma meghaladja a százat. Ez jelentős irodalom- és társadalomtörténeti értéket képvisel, hatását tekintve pedig vetekszik Kiss Gyula költői és drámaírói mun­kásságával. Míg azonban költeményeinek jelentős része megjelent kötetekben, néhány 689

Next

/
Oldalképek
Tartalom