A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Arnold: Vargha László miskolci évei (1950-1952)

3. kép. A diósgyőri skanzen terve, 1985. Ekkor, 1966-ban merült fel újra a diósgyőri skanzen megvalósításának szándéka. 1967 januárjában a múzeum néprajzosa, Bodgál Ferenc felmérte a vár melletti Matula utca épületeit, és szakvéleményében nem javasolta ezek megőrzését. Jelezte azonban, hogy a terület kiválóan alkalmas volna áttelepített népi lakóházak elhelyezésére. Ezt követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megbízta Vargha Lászlót a megvalósításhoz szükséges tanulmányok elkészítésével. Ez 1968-ban készült el, 15 megyei épület áttelepítésének részletes tervével együtt. Ezzel egyidejűleg a megyei tervező vállalat elkészítette a vár környékének részletes rendezési tervét, melyben a skanzen helyét kijelölték. 1969-ben a tervek megvalósítására az Országos Műemléki Felügyelőség, a Miskolci Városi Tanács és a Belkereskedelmi Minisztérium ígért pénzt, sőt az Országos Műemléki Felügyelőség a kivitelezést is elvállalta. 1969-ben született egy állásfoglalás a Herman Ottó Múzeumban, amely a múzeum vezető szakmai irányítása mellett óhajtotta a skanzent felépíteni. Ennek megfelelően 1970-ben Bodgál Ferenc és Lajos Árpád egy újabb tervet készítettek, Vargha 1968-as munkája alapján. A terv elkészítése során Bodgál rendszeresen konzultált Kodolányi Jánossal és Kresz Máriával, akikkel egyeztették a Szentendrén és Diósgyőrben felépíteni kívánt épületeket. Ebben a tervben már a fenntartás és az üzemeltetés szempontjai is helyet kaptak, sőt Bodgál Ferenc a megyei tanáccsal megkötendő szerződés egy első fogalmazványát is elkészítette. 679