A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

Lipszky Joannes térképe Lipszky Joannes de Mappa generális Regni Hungáriáé 1810-ben Pesten kiadott kéziratos térképének a II. szelvénye fedi le Szilézia délkeleti, Galícia délnyugati területét, a Felvidéket, benne Borsod, Abaúj és Zemplén megyéket, továbbá az Észak-Alföld egy részét. Összesen 14 vármegye teljes területét ábrázolta, valamint 8 megye részletét.

37 Lipszky térképmüve gyakorlatilag a 18. század végét mutatja be. Korábbi térképeket és alapfelméréseket felhasználva szerkesztette ki alaptérképét. Levelezései alapján tudjuk, hogy 1799 tavaszán arról tájékoztatta a Helytartótanácsot, hogy a Magyar Királyság térképét és a helységek jegyzékét egymagában nem képes pontosan összeállítani. Ezért arra kérte a Helytartótanácsot, hogy az ország törvényhatóságai vegyenek részt ebben a munkában. Elkészített egy formalevelet, amelyet a vármegyék települési névjegyzékével és térképrajzával együtt elküldött a megyéknek. Ezek feladata az volt, hogy javítsák ki a névjegyzékben szereplő hibákat, valamint a térképrajzot, ez utóbbit egy vármegyei geometra végezze.'

8 A feladatra még 1799-ben felszólította a vármegyéket a Helytartótanács, majd 1800 nyarán ismételten felszólított több késlekedő megyét, többek közt Abaújt és Borsodot is. Abaúj vármegye 1800. szeptember 20-án küldte vissza a kijavított térképet." Ezen térkép tanulmányozását indokolja tehát, hogy az I. és II. katonai felmérés közti perióduson belül is azt az időt ábrázolja, amikor Csobád falu éppen elköltözött az új helyére. Itt látható érdekesség, hogy Belső Csobád és Külső Csobád neve is szerepel, azaz már megkezdődött és folyamatban volt a település elvándorlása (3. ábra). Belső Csobád takarja a régi, kora újkori falut, Külső Csobád az új települést. Belső Csobád helyszínét azonosíthatjuk az I. katonai felmérés helyszínével, Ináncstól délre, a Bársonyos bal partján. Lipszkynél is a Bársonyos medre gyakorlatilag megegyezik az 1784-es állapottal, azaz még nem kezdték meg a későbbiekben látható vízrajzi változtatásokat. Lipszky János azonban elkövetett itt egy hibát: Belső Csobádtól nyugat-északnyugati irányban, a kassai országút mentén látható a vendégfogadó jele, azaz az I. katonai felméréssel megegyezik a térképe, azonban az új településnek, Külső Csobádnak nyoma sincs itt. Külső Csobádot ugyanis Felsődobsza mellé, a Hernád bal partjára rajzolták be. Ennek oka szinte érthetetlen, hiszen egy korabeli recenzió alapján is tudjuk, hogy a II. szelvény kitűnő volt, sőt a teljességre való törekvés miatt túlzsúfoltnak is tartották. Ennek ellenére olyan helyre rajzolták be az éppen akkor születő új falut, ahol az el sem fért volna a domborzati és vízrajzi okok miatt. A hiba magyarázatát talán abban láthatjuk, hogy Lipszky még olyan alaptérképpel és névjegyzékkel dolgozott, amelyen csak a régi Csobád létezett. A régi falu, valamint az országúti vendégfogadó ezért van jó helyre rajzolva. 1799-ben azonban mikor leküldte a vármegyéknek a javítási anyagot, már megszületett az új falu, a régit pedig ekkorra fokozatosan elhagyták. Abaúj vármegye a névjegyzékbe fel is jegyezte a nép által Belső Csobádnak hívott felhagyott régi falut és az új Külső Csobádot, de a vármegyei geometrának lett volna a feladata berajzolni a változást. 0 azonban egyszerűen rossz helyre rajzolta Külső Csobádot. Hogy mi volt ennek az oka, nem ismert, talán a földmérő nem is járt kinn a helyszínen, csak egy rossz információ alapján, hallomásból rajzolta az új falut a térképre. 37 Reisz T. Cs., 2002. 221. Abaúj teljesen fedett ebben a szelvényben, Borsod déli része már az V. szelvénybe esik. 38 Uo., 121. 39 Uo., 129. 40

Uo.,221. 66