A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Hegyközségi rendtartás egy dél-borsodi faluban (Ároktő)

bíróilag megbecsültetvén, a kártérítési összveg, valamint a biróság eljárás dijja is 8. napok mint e részben legvégső határidő alatt s kárt okozókon végrehajtás útján is beveendő. 2. Ha a kerülő vagy szőUöpásztor jelentést tesz arról: hogy egyik vagy másik szöllötulajdonos nem a rendes dűlő úton, hanem a pásztor járáson vagy más tiltott úton ment szőllőjébe, vagy valamelyik birtokos szabados csikóval vagy kutyával ment a szőllőskertbe, az illyeneket első esetben, ha ugyan általok kár nem okoztatott, komolyan megdorgálja s rendre utasítja az elöljáróság, ha pedig kárt tettek a kár bíróilag megbecsültetvén, a becs öszveg, valamint a biróság eljárás dijja is, rajtok azonnal bevétetik, ismétlés- vagy ellenszegülés esetében pedig a megbecsült kár kétszeres becs árában ezen felül a tetthez mért pénzbeli büntetésben fognak elmarasztaltatni. 3. Ha valamelyik szőllő birtokos a biróság előtt panaszt emel az iránt, hogy szőllőjébe lévő gyümölcs fájában, veteményében vagy gyümölcsében kár okoztatott a szőllőbiró azonnal nyomozást rendel, s ha kiderül: hogy a kár nem szántszándékosan okoztatott, megpróbálja a feleket barátságos úton kiegyeztetni, s ha ezen próba nem sikerül, ki mondja rajok törvényes ítéletét: ha pedig a kár lopás által vagy elhatároztatott rossz indulatból származott s a lopott vagyon valamelyik szőllőbirtokos szöllőjében megtaláltatott a tettes minden egy-egy darab gyümölcs fa csemetéért 1 pgfrt-ig, kisebb szerű vetemények tolvajlásánál pedig akárhoz mért arányban büntetendő. 4. Ha a kerülő vagy szőUöpásztor bepanaszolja: hogy részére megállapított fizetést a szőllőbirtokosok a kirendelt időre be nem adták, hivatalos kötelessége a szőllőbiróságnak a fizetni nem akarókat fizetésre kötelezni s a fizetés biztosítására termesztményöket lefoglalni s mind addig lefoglalva tartani, míg a kerülő vagy pásztor igazságos követelésének eleget nem tettek. 5. Bár minden előforduló eseteknél megkívántatnék, hogy a 4 tagból álló biróság, minden egyes ügyek tárgyalásánál, becsléseknél jelen legyen, s tárgyalt ügy felett egyhangúlag mondja ki döntő határozatát, mindazon által sürgős eseteknél, vagy azon esetben, ha egyik szőllőbiró vagy tanácstag honn nem találtatnék, vagy megjelenését gyengélkedő egésségi állapota gátolná, - egy szőllőbiró és egy tanácstag eljárása is törvényes erővel bír, hogy az illy esetekben hozott határozatok azonban tellyes érvénnyel, jogerővel bírjanak, szükség - hogy a bíróságnak legközelebbi tellyes számmal leendő törvényes öszveülése alkalmával megerősités s jegyzőkönyvbe iktatás végett felterjesztessenek. 6. A szőllőbiróság minden más elöljáróságtól elkülönített egészen független testület lévén, minden utasítás nélkül saját jó nézetek, s törvényhezi szoros ragaszkodás szerint fojtatják működésüket. - Következőleg - mit egyszer a szőllőbiróság bevégzett vagy törvényesen kimondott az minden szőllőbirtokosra nézve tellyes érvénnyel és kötelező erővel bír s az ellen semmi fellyebb vitelnek helye nem lészen. 7. A fentebbi szabályokban kellőleg kimutattatván a szőllőbiróság hivatalos teendője és hatásköre, azonos szőllőbirák, kik a közönség bizodalmával s hivatalos hatalmukkal s tulajdonos közönség rovására vissza élnének az az bírói hatalmokat nem a közönség javának előmozdítására, hanem inkább annak megrontására fordítanák, első esetben a tulajdonos közönség által rendre, s hivatalosan tett esküjök telyesitésére utasitandók, ismétlés esetében pedig mint hütelen hitszegő hivatalnokok hivatalos állásoktól elmozditandók s minden azon károkért, miket a birtokos közönségnek törvény ellenies intézkedésök által okoztak feleletre vonandók és tellyes kártérítésre törvényesen kötelezendők. V. ik Szabály A biróság dijjazása. A szőllőbiráknak ugy a mellettek hivataloskodó tanácstagoknak is semmi meghatározott fizetésök vagy jövedelem források nem lévén, hogy a bíróságot nyugtalanító gyakori alaptalan panaszok megszüntessenek, részökre következő eljárási dijjak határoztattak. 1. Minden birtokháboritási, kihágási, vagy lopási ügyek előfordulása esetébe a panaszt emelő fél 1 pgfrt 6 kr eljárási dijt tartozik letenni, melynek kétharmadában a két szőllőbiró, egyharmadában pedig a tárgyaláson jelen volt két tanácstag egyenlően osztozik, mely eljárási dijj azonban a biróság törvény ítélete folytán elmarasztott félen bevétetvén, s a károsított félnek vissza térítendő. 2. Lopási tettek nyomozásánál, az eljárási dijj szinte 1 pgfrt 6 kr, ehhez járul még azonban a minden egyes kihágási vagy lopási tettek után járuló s a tetthezmért büntetés pénz is, - vagyis- ha a 644