A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Fertálymesterek Miskolcon

rendű hivatalnokai és közegei" nagy száma miatt, ezért a tanácsterem falaira ragasztott listák (rajtuk állásonként a pályázók lajstroma) böngészése után, cédulára írták a képviselők választottjuk nevét, a voksot pedig átadták a szavazatszedő bizottság elnökének. A nyolc fertálymesteri állásra pályáztak azok aktuális viselői, valamint kívülük is akadt még tizenhét jelentkező. A régiek közül csak Geller és Theodorovics bukott el a procedúrán, helyükre 1867. július 25-én Kudlik Károlyt és Soós Sámuelt választották. Vitára adott okot, hogy szerencsés-e a saját lakhelyüknek megfelelő negyedbe helyezni a fertálymestereket, utóbb ekképpen alakult beosztásuk: Pásztor és Sassy Szabó az első, Kudlik Szebenyivel a második, Soós és Diószeghy a harmadik, Ruttkay és Kovács Károly a negyedik szakaszba került. Különböző habitusú, változó tehetségű emberek voltak a fertálymesterek. Láttuk, egyesek könyöradományra szorultak idős éveikben. Voltak persze karriert építő kollégáik is! Ruttkay Imre egyike volt a legtehetségesebb fertálymestereknek. Ifjúként vett részt a szabadságharcban. Hivatalt csakis az alkotmányos kibontakozásra esélyt adó 186l-es évben vállalt, akkor lett első ízben fertálymester. Újraválasztották többször, majd 1867 decemberében önként mondott le az állásról, mivel pénztári írnokká avanzsált. Szerves fejlődés volt mindez, hiszen fertály mesterként is részben pénztári beosztottként dolgozott, kellőn megismerhette a hivatal működését. Ruttkay tehetségére utóbb Losonczi Farkas Károly főbíró is felfigyelt, 1870 januárjában kinevezte az „oldala mellé írnoknak".

32 A sikertörténet egyes pillanataiban mégis furcsán érezhette magát. A jövedelmi adó bevallásához készített íveket késve kézbesítő egykori fertálymester kollégákat 1871 márciusában például a „főbíró úr megbízásából, Ruttkay Imre" szignója felett keltezett dorgáló levéllel rendelték be az adóhivatalhoz.

33 Feltétlen szimpátiát ébresztett viszont a civil foglalatossága: Ruttkay az elsőszámú szervezője, egyszersmind jegyzője volt a Borsodmegyei Honvédegyletnek. írás- és fogalmazásbeli képességeivel tűnt ki, az elárvult negyedmesteri állására megválasztott Geller István pedig a statisztika és a számvitel terén jeleskedett. Demonstrálta mindezt az 1861. szeptember 5-i tanácsülés jegyzőkönyve: „a fertálymestereknek - Geller István kivételével - az adó ügyben tanúsított hanyag eljárásuk rosszalltatván, meghagyatik, hogy a Geller István által célszerűen s helybenhagyólag vezetett adóhátralék kimutatás mintájára a szakaszokról azonnal hasonló kimutatást készítsenek".

34 A dualizmus időszakához visszatérve, gyakorivá váltak a kampánymunkák, 1869-ben például a népszámlálás okozott nehéz napokat a fertálymestereknek. Az új miskolci városháza építése is megindult 1870. március 21-én. Kovács Károlyt e munkálatokhoz felügyelőként alkalmazták ideiglenesen, a helyére 1869 novemberétől Csík Józsefet választották fertálymesterré.

35 Nehéz időszakban kezdett dolgozni. Szokásos feladataik mellett, 1869-ben a népszámlálási bizottság elnökének teljesen alávetetten részesültek a felelősségteljes munkából. Sokáig nem viselhette a hivatalt, elhunyt 1870 szeptemberében Csík József, Kovács Károly ezért visszatért a negyedik szakasz élére.

36 Időközben Szebenyi Sámuel is kiesett a kollektívából, Soós Sámuelt pedig - „miután kötelességeit vagy hanyagsága, vagy tudatlansága miatt nem képes teljesíteni" - kénytelen volt állása 31 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 573/1867. 32 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 168/1867 és 1/1870. 33 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1905/c. 501/1871. 34 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/a. 393/1861. 35 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 131/1869. 36 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 121/1870. 637