A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)
A további összes vizsgált épületre jellemző, hogy a tető és homlokzat síkja egybeesik. Egyetlen hosszúház 185 esetén esik egybe a nyílászárók és tetőzet szimmetriatengelye, ami miatt azt a teljes szimmetria csoportjába sorolhatjuk. A vizsgált összes olyan lakóház - összesen három 186 -, amely nem hagyományos hosszú épület, szintén ebbe a csoportba sorolható. A kiválasztott épületek hosszúházai között 5 olyan 187 van, amelynek ablakai a homlokzati falon szimmetrikusan vannak elhelyezve, illetve nincs oldaltornácuk, de a bejárati, udvar felőli homlokzatuk felett jobban túlnyúlik a tetőzet, mint a tűzfal felett, így a tetőzet oromzati részének szimmetriatengelye és a homlokzat szimmetriatengelye nem esik egybe, így a „rend nélküli szimmetriáról" beszélhetünk. A következő típust olyan hosszúházak alkotják, amelyeknek oldaltornácuk van. A 17 vizsgált épület közül 5 ilyenről beszélhetünk 189 . Mind az öt esetben a homlokzaton az ablakok szimmetrikusan vannak elhelyezve, de a tornác megjelenése miatt a homlokzat és nyílásmezői alkotta szimmetriatengely nem esik egybe a tető oromzati részének szimmetriatengelyével. Ebben az esetben is „rend nélküli szimmetriá"-ról 190 beszélhetünk. A vizsgált házak oromzatai tehát három típust képviselnek: 1. A tető oromzati részének síkja és a homlokzat síkja eltolódott, és a szimmetriatengelyeket tekintve „rend nélküli szimmetria" 191 uralkodik. 2. A tető oromzati részének síkja és a homlokzat síkja egy síkba esik, és teljes szimmetria uralkodik. 3. A tető oromzati részének síkja és a homlokzat síkja egy síkba esik, és a szimmetriatengelyeket tekintve „rend nélküli szimmetria" 192 uralkodik. 7. Udvari homlokzatok, szükségmegoldás Az utcafronti homlokzatok mindig fontosabb szerepet kaptak, mint az udvari homlokzatok, mivel a homlokzat szépsége presztízskérdés volt, tulajdonosai a falu elvárásainak meg akartak felelni. Az udvarfront kialakításának egysége, a szép igénye azokon az épületeken láthatóak, amelyek nem lettek átalakítva. Az átalakítottak általában nem egységesek, mivel ahhoz több anyagi ráfordítás (és egységes szemlélet) kellett volna. Az átalakítás kényszere vitte rá az embereket, hogy a hátsó helyiségek ablakai lettek a jobbak, korszerűbbek, nem olyan rozogák, mint az épület fennmaradt régi ablakai. Filkeházán a kamrákból kialakított szobák mindig új ablakot kaptak. Nem az volt a jellemző, hogy az elsőt cserélték ki újabbra, mert arra nem volt pénz, hanem ahova kellett ablak, oda olyan jót vettek, amilyet megengedhettek maguknak. Mindezeket figyelembe véve az udvari homlokzatok esetében három csoportot lehet elkülöníteni: 1. átalakítatlan, kamrás épületek 193 - a legtöbb esetben egységes ablakokról beszélhetünk, illetve előfordul, hogy a hátsó helyiségek nem kaptak ablakot, 2. átalakítatlan, kétszobás épületek 194 - egységes ablakok találhatóak az épületen, a hátsó szoba ablaka eredeti, hasonlóan a többihez, 3. kétszobásra átalakított, egykori kamrás Rózsa F., 57. Rózsa F., 6., 34., 56.a Rózsa F., 20., 39., 51., 56.a, 58. Horkai L, 1995.80-82. Rózsa R, 15., 16., 45., 49., 59., Harkail., 1995.80-82. Lm. Lm. Rózsa R 15., 36.,39. Rózsa R 16., 26., 59. 601
