A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Hellebrandt Magdolna: Gesztely-Hernádkak-Nagypart helyszíne és régészeti leletei

GESZTEL Y-HERNÁDKAK-NAGYPART HELYSZÍNE ÉS RÉGÉSZETI LELETEI B. HELLEBRANDT MAGDOLNA Hegyeken, mocsarakon, folyókon található átkelőhelyek többnyire hosszú évszázadok, mondhatjuk, évezredek óta használatban vannak. Gyakorlatilag, mióta a földrajzi viszonyok a maihoz hasonlóvá váltak, az emberek rátaláltak a megfelelő hágókra, gázlókra. Az átjárók színterei voltak népek vándorlásának, hadak vonulásának, békés utazók és felfedezők lépteinek, s nem utolsósorban kereskedők távoli vidékeket összekötő tevékenységének, továbbhaladásának. A Hernád folyón Gesztelynél lehetünk ennek a folyamatnak tanúi. Időrendben haladva nézzük át a terület régészeti hagyatékát. Nagy valószínűséggel már az őskőkorban járt itt ember. Tompa Ferenc ásatási anyagában egy neandervölgyi koponyára figyelt fel Radnóti Aladár.

1 Az újkőkorban a bükki kultúra hordozói telepedtek meg a folyó kanyarulatában. Gesztely község délnyugati részén, az 1950-es beépítettségnek megfelelő utolsó házsornál bukkant nyomukra Radnóti Aladár,

2 amikor Miskolc és Szerencs között építették az új utat, melyet ma 37-es számmal jelölnek az úthálózati térképek. Megay Géza többször járt a helyszínen, és szintén beszámolt a telepjelenségről.

3 Sírokat is mentett itt Megay Géza,

4 a partvédelmi töltéshez termelték ki a földet, és a 3,5 x 38 m nagyságú munkagödörben találtak három sírt. A földben csak igen apró edénytöredékek voltak. Az I. sír mélysége 50 cm volt, s csak egy fél felkar- és két alkarcsont maradt meg töredékesen, a csontváz többi részét a földdel együtt elvitték. A II. sír mélysége 100 cm volt, de már csak a csontok fehér pora látszott. A sír altalaja az ásató jelentése szerint kiégett agyagrétegen feküdt. A III. sír 120 cm mélységű volt, s egy öreg férfi csontvázának egyes részei voltak benne, kísérőlelet nélkül. Megay feltételezte, hogy a sírokat sorosan ásták. A kitermelő gödör falában őskori objektumokat is megfigyelt. Gesztelyen, a község északnyugati felén, a Hernád u. 5. számú telken,

5 a Hernád bal partján, közel a folyóhoz 2005-ben kevés neolit cserép került elő. Ugyanitt a tulajdonos, Hompoth Imre építkezett, és koponyát talált, mely a leletmentést végző Pusztai Tamás dokumentációja szerint, a helyszínen tapasztaltak alapján feltehetően zsugorított volt, ugyanis a váz nagy része a ház alá került. A bronzkor jelentős leletegyüttese került elő Tompa Ferenc 1934-35-ös ásatásán Hernádkakon. Az 1934. évi jelentésében írta, hogy az ásatást az Ida tanya felé vezető dűlőút mellett, közvetlenül az új református temető mögötti partoldalban végezte Molnár Sámuelné és Sarafi Lajos földjén. Az Ida tanya szerepel az 1:50 000 léptékű térképen 1 Magyar Nemzeti Múzeum Adattára szám: 177.H.III. Radnóti Aladár féloldalas kísérő szövege Megay Géza 1950. VII. 21. jelentéséhez. 2 MNM A. 177.H.

III.; Varga László jelentése MMOK 4650/1950. 3 Korek J.-Patay P., 1958. 14. "HOMA. 169-68. 5 HOM A. 7900-2005. 6 MNM A. 61.H.1. 5