A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

A 18. század közepén elterjedt a 4 szemes, nyithatatlan ablak, majd egészen a 19. század közepéig a kicsi ablakok voltak jellemzőek (50 cm x 60 cm). 35 Minél kisebb egy ablak, annál régebbi, tehát méret és kor fordított arányban áll egymással. 36 A nyithatatlan ablak rossz levegőjű házakat, betegséget eredményezett. Ennek fel­ismerése után, a 18. század végétől beszélhetünk olyan esetekről, amikor a helyhatósá­gok elrendelték a nyitható ablakok készítését. 37 A Jászkun kerületekben például 1802­ben nagyrészt a katonák elhelyezése miatt írták elő a 45x60 cm-es, nyitható ablakokat, és ha ez nem történt meg, akkor elrendelték, hogy a nyithatatlan ablakok „betöressenek". 38 1831-ben Békéscsabán megtiltják az asztalosoknak, hogy szárnyatlan ablakokat készít­senek; 1893-ban a kolerajárvány után Észak-Magyarországon, 39 majd Hajdú megyében írják elő a 63x95 cm-es nyitható ablakokat 40 . A nyitható ablak a 19. század elejétől foko­zatosan váltja fel 41 - előbb a módosabbaknál, majd szélesebb körben 42 - a nyithatatlan ablaktáblákat. Egyes vidékeken, ahol kőbányák voltak - Eger, Buda, Tokaj-Hegyalj a környékén 43 - a 18-19. században 44 kőkeretes ablakok terjedtek el. 45 A 19. század fordulóján megje­lentek az asztalostechnikával készült ablakok, 46 amelyek a század közepétől igényesebb asztalosszerkezetek. 47 A régi stílusú házakat az új stílusúak váltják fel, változik alap­anyaguk, méretük, fedésük, és „több és nagyobb ablak" kerül rájuk. 48 A kétszárnyú ablakokat megelőzte egy fejletlenebb egy­szárnyú, ami azonban nem vált általánossá. 49 Az üvegszemes ablak első formája: kifelé nyíló, egyrétegű, kétszárnyú, szár­nyanként 2-2 szemmel (1. rajz). A szárnyak üvegtábláit az üvegosztóléc választotta el, az ablak tokja egyszerű gerébtok volt, oldalaránya négyzetes. Jellemző volt még rá a rézsüs, szélesedő ablakkáva, így a fény könnyebben jutott be a házba. A belső ablakpárkányt, a kávát deszkával fedték, melynek neve: ablakkönyöklő. A ház védelme érdekében az ablak elé - általá­ban a tehetősebbek - beépíthettek kovácsoltvas rácsot is. 50 Ez az ablaktípus az ország különböző területein különböző időpont­ban jelent meg. Van, ahol a 19. század második felében még jellemző az 50x50 cm-es, egyszerű ácstokos ablak. 51 Somogyban, ahol 50x60 cm-es ablakok voltak, egy szófás szerint „A világosságot úgy köllött rajtuk behordani". 52 Mf-% fe-álfe-^ffi /. rajz. 35 ZentaiT., 1997. 175-178. 36 Barabás J.-Gilyén N., 1979. 43-44. 37 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 1. m. 39 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 40 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 41 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 42 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 43 Barabás J.- Gilyén N., 1987. 115-117. 44 1 ™ 1. m 45 istvánfi Gy., 1997. 172-177. 46 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 41 ZentaiT., 1997. 175-178. 48 BárthJ., 1982. 16-42.1. 49 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 50 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 51 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-40. 52 ZentaiT., 1997. 175-178. 584

Next

/
Oldalképek
Tartalom