A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bodnár Mónika: A magyarországi Gömör kézművessége

hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. maga is folytat ilyen tevékenységeket. Emellett törekszik a térség kézműveseinek összefogására, s igyekszik nekik reklámot biztosítani. Ebből a megfontolásból adott ki a közelmúltban egy tetszetős, sok fotóval illusztrált színes katalógust a térség kismestereiről, melyet jelen fejezet megírásánál mi is forrásként használtunk.

6 A korábbi évszázadokban a lankás gömöri vidékeken nagy hagyományai voltak a juhászainak. A birka sokféle hasznot termelt, többek között a gyapja értékes textil alapanyag. Ebből kiindulva gondolkodtak úgy a gömörszőlősi székhelyű Borsod-AbaújZemplén Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. felelős vezetői, hogy létrehoznak a faluban egy gyapjúfeldolgozó kártolóműhelyt. A műhely berendezései közel százévesek, jelentős ipartörténeti emléket képviselnek. A kártolás a válogatott, tisztított, szárított gyapjú további finomítását jelenti, amivel elemi szálakra bontják a gyapjút. Az így nyert alapanyagnak többfajta hasznosítási módja is lehet. Készülhet belőle paplan, párna, esetleg apróbb figurák, melyek játékok vagy emléktárgyak is lehetnek. További feldolgozást követően fonál is készül belőle, mely kitűnő alapanyagul szolgál gyapjúszőnyegek szövéséhez, pulóverek, sapkák, kesztyűk kötéséhez. Ezeket a gyapjú ruházati darabokat a magyar népművészet által is megőrzött egyetemes mintakincs motívumaival díszítik, melyek szőtteseken, hímzéseken, hímestojásokon, fafaragásokon maradtak fenn. A gyapjútermékek mellett egyéb kézművestermékeket is árusítanak a műhelyben. A gömörszőlősi műhely - amellett, hogy bedolgozási lehetőséget biztosít a környék asszonyai számára - egyúttal bemutató- és oktatási funkciókat is felvállal. Rendszeresen tartanak benne (és a hozzá kapcsolódó gazdaságban) csoportfoglalkozásokat hazai és külföldi diákok, az ökológia és a hagyományok iránt fogékony, ez iránt érdeklődő felnőttek számára. Ezek olykor egy-két órás látogatások, néhány napos továbbképzések, máskor egy-két hetes táborok keretein belül zajlanak. A foglalkozások alkalmával a látogatóknak lehetőségük nyílik különféle kézművességek kipróbálására, apróbb kézművestermékek előállítására. A Gömörszőlősön létesített fazekasműhelyben dolgozik Varga József, aki a gazdag múltú gömöri fazekasságot kívánja továbbéltetni. Műhelyében a hagyományos formák mellett a mai, új funkcióknak megfelelő edényeket és egyéb használati tárgyakat is készít. Ugyanezt a vonalat képviseli az utóbbi években Hét községben Ipacs János is. Az aggteleki Baradla-barlangban talált, ősember által készített és használt edénytöredékek által ihletve készíti agyagedényeit Szőke Eszter. Ő már korongon dolgozik, de az edények formája hagyományos. Díszítésük is ilyen, karcolással viszi az agyagra a mintát, majd ereszti be. Megrendelésre egyéb használati és dísztárgyakat is készít. Előzetes egyeztetés alapján foglalkozásokat is tart, ahol a résztvevők közelebbről megismerkedhetnek az agyagművesség és a korongozás titkaival. A mecenzéfi gyökerekre büszke jósvafői kapahámor tevékenységének felelevenítését tervezi az Aggteleki Nemzeti Park, ahol hagyományos technikával, a víz energiájának felhasználásával készülnének a jó minőségű kovácsoltvas kapák és egyéb vasszerszámok. A hagyományos gömöri háziipar tipikus képviselője É. Kovács Lászlóné Éva aszszony, akinek lakásában a szövőszék szinte mindig fel van vetve, mert ő rendszeresen dolgozik azon. Keze alól szebbnél szebb szedettes szőttesek kerülnek ki. Az ilyen és ehhez hasonló igencsak munkaigényes darabok hagyományosan az ünnepi alkalmak kellékei voltak. így mintázták az ünnepi abroszokat, kosárkendőket, dísztörölközőket, lakodalmi surcokat. Az Éva asszony által készített szedettes szőttesek a mai lakásoknak is ékei lehetnek Gömör-Torna. Kismesterségek mesterei. Gömörszőlős 2004. 537