A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bodnár Mónika: A magyarországi Gömör kézművessége

8. kép. Citera (készítette: Tuska Sándor, 2005.3.1.) is készített furulyát, pikulát (oldalfúvós furulya). Ő mogyorófából készítette, de bocfából (bodzafából) is szépeket lehetett csinálni. A hangszerkészítést idősebb juhászoktól tanulta. Levágta a mogyorófát, majd kifúrta fúróval. Előbb apró fúróval csinált rá lukat, majd kisütte 10-es vassal. Cifrázta is hangszerét, mint a karikás nyelét. Virágokat faragott rá, olykor ólomberakással is díszítette. Később ennek a technikának egy „modernebb" változatát is alkalmazta, műanyag formákat illesztett a faragásokba. Hangszerkészítők azonban nemcsak a juhászok, pásztorok között voltak. A szuhafői Trenka László is készített citerát és cimbalmot. Játszani is megtanult rajtuk. Hagyomány és kézművesség napjainkban Mint már a korábbiakban is szó volt róla, a vidék megélhetését a 19. századig elsősorban a földmüvelés és az állattartás jelentette. Azokból a falvakból, ahol ez az alaptevékenység nem biztosította a megélhetést, a kevés földdel rendelkező szegényparasztok és a föld nélküli zsellérek leszármazottai a mezőgazdasági munkák befejezését követően erdei munkákra szegődtek. Favágással, szénégetéssel, mészégetéssel, cserhántással, a kitermelt fa fuvarozásával pótolták a mindennapit.

66 64 Sabján Tibor imolai és héti gyűjtése (HOM NA 4436, 4440). 65 Sabján Tibor szuhafői gyűjtése (HOM NA 4435). 66 A témának jól feldolgozott irodalma van, lásd Paládi-Kovács A., 1988.; É. Kovács L., 1990.; É. Kovács L, 2002. 535