A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bodnár Mónika: A magyarországi Gömör kézművessége

fejfákat. Az 1970-es évek vége felé elterjedt a fejfák szürke vagy fehér olajfestékkel való bekenése, mint mondják, eső ellen festik azokat. Úgyszintén az 1970-es évektől a nevet függőlegesen vésik a fába.

40 Jósvafőn is voltak ügyes kezű fafaragók. Itt Pogány László készített az utóbbi évekig tölgyfából fejfákat, de egyéb faeszközöket is, mint pl. itatóvályút, terménytároló ládákat, lekvár-, kásakavaró lapátokat, jármot, egy- és kétkerekű talicskákat, sajtot (szőlőprést), síkálót (nyújtófát), arsót (orsót), motólát stb. 0 már mesterember volt, hiszen kerékgyártónak tanult, 1941^44 között Csunyo Sándor pelsőci kerékgyártómesternek volt inasa. Nem véletlenül vonzódott a famunkákhoz, édesapja ugyan egyszerű parasztember volt, de ezermesternek számított, szívesen „fabrikált" saját használatára apróbb háztartási faeszközöket, sőt még szekeret is.

41 Jósvafő némileg eltér a térség többi falujától. Erdőkkel borított magas hegyek között található. A többi településhez képest itt sok iparos működött. Az 1940-es években 6-8 famunkákkal foglalkozó tanult mester tevékenykedett a faluban (Bak László I, Bak László II, Dely József, Bak János, Bak István, Dudás László, Palcsó László, Garan László). Volt közöttük kerékgyártó, asztalos és ács is. Noha mindannyian tanult mesteremberek voltak, emellett földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkoztak.

42 Ácsokkal más településeken is találkozunk, különösen a 19-20. század fordulóját követően. így pl. Kelemérben, ahol Jakab Rási József, Gál György János és U. Varga János ácsmesterek neve maradt fenn. (Az ácsok mellett egyébként kőművesek és csizmadiák is éltek ebben a faluban, valamint működött egy malom is.) Zádorfalván is éltek ácsok, asztalosok, valamint kőművesek és cipészek. Mesterségre általában az egykori jobbágyok leszármazottai, vagy a birtokoszlás miatt vagy egyéb okból elszegényedett nemesek adták a fejüket.

43 Ragályon az 1904-ben született Farkas István kőműves és az ugyancsak mesternek kitanult fia építették a 20. század első felében a legtöbb házat, a kőművesmunka mellett ácsmunkát is végeztek. Egyébként itt is élt több mesterember, volt kerékgyártó (Szuhai Imre) és asztalos (Kozma András) is a faluban.

44 Alsószuhai ácsok voltak: Palugyai Pál, Palugyai József, Palugyai István, kisegítő ácsok: Kalas Béla, Dombi Lajos, Dapsy László.

45 Málé, a későbbi Serényfalva ácsmestere volt az 1865-ben született Nagy János (+1942), akinek Barna nevű fia szintén ács lett.

46 A tanult faipari mesteremberek tevékenysége témánk szempontjából több dolog miatt is figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert ezek a tanult mesterek készítették, majd újították fel a térségünkre olyannyira jellemző festett fakazettás templombelsőket.

47 Másrészt tevékenységük azért is fontos, mert tudjuk, hogy a szorosan vett szakmájuk mellett egyebekkel is foglalkoztak, így pl. fejfafaragással.

48 Továbbá számos adattal rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy az ügyes kezű, famunkák iránt fogékony parasztemberek tőlük lestek el a mesterségbeli fogásokat. 40 DobosyL., 1980. 41 Nadanicsek Imréné 42 Nadanicsek Imréné 43 Kosján László gyűjtése (HOM NA 4500). 44 Kosján László gyűjtése (HOM NA 3988). 45 Cseri Miklós gyűjtése (HOM NA 4034). 46 Molnár M., é. n. 47 A téma feldolgozását lásd Dobosy L, 1992. 48 Lásd Faggyasl., 1988. 136. 529