A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

A HARANGOD-VIDÉK HELYNEVEI - 1864 MIZSER LAJOS A Harangod-vidék Zemplén megye egyik kistája. A Pesty Frigyes-féle gyűjtés e területről 12 helységet hoz: Bekecs, Berzék, Hernádnémeti, Hoporty (1881-2-ben új helyre települve a Sóstófalva nevet vette fel), Külsőbőcs (1950-ben egyesítették a borsodi Belsőbőccsel Bocs néven), Legyesbénye, Megyaszó, Sajóhídvég, Sajókesznyéten (1903tól: Kesznyéten), Szerencs, T. Szada, Taktaharkány és Tiszalúc. Zemplén megye leírása is az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. Jelzete: 1114/62, két kötetben: A-L, M-Z. Összesen 407 helység leírása. Nem az eredetit láttam, hanem mikrofilmről olvastam le. Pesty hat kérdést tett fel: a helység pontos földrajzi fekvése; hányféle neve van (volt'); nevezték-e a települést másképpen; a leíró tudomása szerint mikor említették először; honnan népesedett; ismerik-e, hogyan magyarázzák a helységnév eredetét; végül a földrajzi nevek („topographiai nevek") leírása következik. Az anyagot az eredeti helyesírással, mondatszerkesztéssel teszem közzé. Helynevek Bekecs községből Zemplén megyéből. 1. Bekecs köszég fekszik Tokaji fö szolgabírói Járás, Szerencs al szolgabírói kerületbe, földes ura nm. Andrássy György ö extja. lélek szám 805 ház 161, 43 egész telek. És 63. Zsellér ház, vegyesen Rk. és Rf. hitfelekezetüek, utolsó posta Szerencs. 2. Bekecs község lakosai mind Magyarok, 's a Község mindég jelenlegi nevét bírta. 3. A 2-ik pont szerint. 4. A Községnek - miután erre vonatkozó irataink nincsenek - legg korábbi említését nem tudjuk, annyi azonba a jelenleg élö öregek szüleiktől hallottak. Hogy mintegy 100. év előtt a Község alig állott 12 házból, azonba hogy a Község több századdal elöb telepítetett 's epitetett, tanúsítja a most is fenálló, és jo karba lévő RK templom, mit még a Csehek idejében építettek itt létök idejébe. 5. A Község lakossága a körül fekvő megyékből vette eredetét, 's leg inkáb Abauj Megyéből. 6. A név eredetéről semmi tudomással nem bírunk. 7. A Község határában előforduló topographiai nevek: Szarvas, Szőlő hegy, Nagy hegy,\ege\ö, alsó, felső Csorgó, Szántó föld.- Közép tó környéke szántóföld, essös időbe víz állásos,- Hideg völgy Szántó főid, Monok felöl mindég szél fúj e helyen, nevét innen vette - Közép hegy legelő, Kis hegy kavics bánya és juh legelő,- Temető melletti Szántó föld.- Palota Szöllö.- országútra járó, Szántó föld - Azalék, Szántó föld vad vizes.- Kender föld, nevét magával hordja - Ludas Szántó föld - Azalék és Ludas allya víz állásos és Székes föld - Kocsonta hát Szántó föld,Kocsonta lapos, rét - Laposra járó székes Szántó föld.- Örvény hát Szántó föld - Kis szög, mely körül a Takta vize kört képez,- Bugyitka tó - melybe még a Tisza szabályozva nem volt sok hal és Csík volt, most tófenek. Környéke pedig e néven rét.- Csikászó, a T: szabályozás előtt tó sok csíkkal, most mint a Bugyitka kiszáradt, környéke e néven rét. Tőke tő, mint a Bugyitka ki száradt most rét, Kengyel tó mint a Bugyitka ki száradt a szabályozás következtébe, most rét, nevét kengyel alakjától nyerte.- Kengyel szög rét.- Nagy laposra járó Szántó föld - Muszáj föld Székes szántó föld.- Muszáj földre járó székes és vizállásos szántóföld.- Kis laposra járó székes szántó föld - Kis lapos és becsali hajdan csárda, most alsó felső hágó nevén ismert jó szántó földek, Kis lapos és bocskor ér víz állásos legelő - Bocskor ér és Kőhidnál,Szánto föld, és legelő.- Kőhid alat, legelő.- Káposztás szántó föld.A Községben van egy vas tartalmú gazdag, meleg, Köszvény és szembajok ellen hasznos forrás, meg lehetős fürdővel, 1 RK Templom 1 RK iskola, mint leány egyház a Szerencsi RK GK: és Rf. 481