A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Goda Gertrúd: Holló Barnabás (1865-1917) élete és munkássága

a kivitelre a fiatal tehetség, Nagy Kálmán kapott aki azonban meghalt. így egy másik tehetséges fiatal szobrász kapta meg a munkát, Holló Barnabás." Az I. kerületi Corvin téren álló mü talán legjobban őrzi a millenniumi életérzést. Népszerűségét jelzi, hogy több néven is szokás emlegetni, hol a köztiszteletnek örvendő megrendelő vezetéknevével Millacher-kútnak, hol keresztneve után hívják Lajos kútjának. De minden bizonynyal a Pogány magyar kútszobor, a Forrásnál, a Vadász az Ivó vadász is (MNG Ltsz 56.300.), lényegében ez a mü, vagy attól alig különböző variáció, vázlat, vagy kisminta. A szikvízgyáros végakarata szerint olyan kútszoborra gondolt, amin az ő arcvonása is megörökítésre kerül. Holló egy három tagozatú kőmedence közepén álló oszlopra illesztette saját elképzelését a „pogány magyar vitézt", a román kort idéző architektúra egyik fülkéjébe pedig a portrét helyezte. Építészetileg és szobrászatilag is igen kimódolt, szép, tekintélyes parkdísz született így a Víziváros számára. (Pogány Móric volt az alkotótárs.) Az íjjal, tegezzel felfegyverkezett vitéz jóízűen iszik kürtjéből, miközben kutyája Stróbl fent említett szobrához hasonlóan naturális hűséggel lefetyel a vízből. Olyan, mintha Holló ebben a müvében összegezni kívánná mindazt, ami a magyar honfoglaláshoz fűzi, bár még nem sokkal később megalkot egy nagyon méltóságteljes Árpád fejedelem lovas kisplasztikát (1907), melynek reprodukcióját éppen abban az Árpád és az Árpádok című kötetben közölték, aminek díszkötését ugyancsak ő alkotta, értelemszerűen domborműbe áttéve a honfoglaló vezért. (Bp. Franklin Társaság kiad. 1908.) Holló egyéniségét, s így munkásságát is leginkább a szabadságmozgalmak, s azon belül is a kuruc korhoz fűződő rajongás határozta meg. Származása, Szirmay Alfréd gróf magyarságtudata, de mesterének, Stróbl Alajosnak is a történelmi korokat a saját életében megélő eszmeisége bizonyság arra, sokkal több volt ez, mint egy egyszerű, romantikus életérzés. A honfoglalás ezredéves évfordulójával nem ült el a visszatekintések ideje, a nemzet múltját felidézendő monográfiák, albumok egész sora látott napvilágot. A Rákóczi-szabadságharc évfordulója, a fejedelem hamvainak hazahozatala és ünnepi elhelyezése a kassai dómban is olyan nagyszabású rendezvény volt, ami teljességében megmozgatta a magyar közvéleményt, sőt annak időszerűségét maguk a művészek szorgalmazták. Egyik legdicsöbb korszakként értelmezték minden tekintetben. A kuruc kori költészet oly jeles egyéniségre is művészien hatott, mint Ady Endre (Szerb Antal: 5. kép. Pogány magyar vitéz (Millacher-kút kismintája, 1904 k.) 414