A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dózsa Viktória: A „Weidlich”-palota Miskolc kereskedelemtörténetében

vényszékileg bejegyzett cég alatt folytatni fogom. Üzletem vezetésében igyekezetem mindig oda fog irányulni, hogy a vevőim igényeinek minden tekintetben megfeleljek, mi arra bátorít, hogy t. Címednek szíves bizalmáért esedezem. Van szerencsém egyúttal megjegyezni, hogy üzletem régi jó hírnevű magkereskedésére különös gondot fogok fordítani." 1906-tól kezdve Weidlich lett a tulajdonosa Máhr Károly füszerkereskedő üzletének, s mint fióküzletet vezette. A Fekete kutya gazdagon volt berendezve. Kívül a nagy fekete kutya a járda fölé kiugró konzolon ült, ott őrizte a bejáratot. Cégére egyrészt tisztelgés volt egykori mestere, a bécsi Mariahilferstrassén működő boltos, Joseph Voigt és annak boltja előtt, másrészt Máhr Károly üzletét is a fekete kutya cégére díszítette. A füszerkereskedők, drogériások egyébként szívesen választották cégérükül a „fekete kutyát". Szilfából és görcsmentes fenyőből készültek a fűszerüzlet polcai. A fakkok mögött végig tükör volt. Az egyes polcok - ahogy a régi segédek mesélik - olyan erős fából készültek, hogy mázsás súlyok alatt sem hajoltak meg. A falak faburkolata mögött horganyzott lemez védte az árut az egerek elől, a faburkolat tetején végigfutó rézsútos tükör segítségével az irodából mindenhova elláthatott Weidlich, s így minden segédjét állandóan szemmel tarthatta. A híres üzletvezető a távozó vendégtől - még a tízdekás teavajat vásárló kisdiáktól is - megkérdezte, miközben kinyitotta az ajtót, hogy megkapott-e mindent, elégedett-e, s hozzátette, hogy legyen máskor is szerencséje. A kirakat felemelhető fenékdeszkáján keresztül működött nyáron a ventilláció, amely a pince hűvös levegőjét hajtotta a kirakatba, hogy az ott lévő áruk meg ne romoljanak. A pincében síneken futó csillék vitték a raktárrészekbe a teli zsákokat, egész Európában párjukat ritkító tea- és kávétartályok tartották frissen az árut, és naponta felzúgott a kávépörkölő és a cukordaráló gépek hangja. Üzletének csemege részét fővárosi színvonal jellemezte, a helyi sajtó szerint „minden külföldi, vagy a megfelelő országrészből való volt: a túró Liptóból, a bécsi virsli Bécsből, a kassai sonka Kassáról, a prágai Prágából, a sajtfélék Svájcból érkeztek. Az üzlet legnagyobb nevezetessége a mezőgazdasági vetőmag volt. A külföldi tanulmányútjain megismert legjobb holland cégektől vásárolta őket". „Mindenkor igyekszem úgy a tisztaság, fajazonosság, mint csiraképességre a legjobb magvakat szállítani. A jó eredmény azonban sokszor a természeti befolyáson kívül olyan körülményektől is függ, amelyeket én nem ellenőrizhetek. Ezekért kénytelen vagyok a terméseredményre vonatkozó felelősséget már előre elhárítani. Jogos panaszok meghallgatása elől nem zárkózom el, de minden esetre kijelentem, hogy általam nyújtható kárpótlás legfeljebb a mag felszámított vételáráig terjedhet. Minden vetőmag eladást csakis ezen feltétel mellett eszközlök." 1911. december 21-én helyezte át a Fekete kutyát a Széchenyi u. 32. szám alól a Weidlich-palota utcafrontjára néző üzlethelyiségébe.

57 1914. április 15-ei dátummal beolvasztotta saját cégébe a Máhr-féle üzletet. Weidlich még a harmincas évek közepén is előkelő vevőkörrel rendelkezett. 1937. június 16-a után Weidlich fia, László lett a boltvezető, de még maga Weidlich Pál jegyezte a céget,

58 majd 1939-ben ő lett a tulajdonos is.

59 Az édesapa teljes egészében, „aktívákkal és passzívákkal együtt" fiára ruházta át a céget, s így cégbirtokosi minőségét és cégjegyzési jogosultságát is törölték. 1943. május 6-án jegyeztették be a Weidlich-cég HOM. HTD. 58. 256. l^t. B.-A.-Z. m.Lt. VII. 1/d. Ce. 772. B.-A.-Z. m.Lt. IX. 201. 10626/ 1937. B.-A.-Z. m.Lt. IX. 201. 13548/ 1939. 351