A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dobrossy István: Görög, magyar, zsidó boltok és üzletek Miskolc belvárosában a 18-19. században

GÖRÖG, MAGYAR, ZSIDÓ BOLTOK ÉS ÜZLETEK MISKOLC BELVÁROSÁBAN A 18-19. SZÁZADBAN DOBROSSY ISTVÁN Miskolc város jegyzőkönyvében 1707-ben találjuk az első adatot görög boltosra és boltra. Ekkor Ötvös Mátyás tiltakozik Forrai János ellen, akinek a kezében van zálogként a Derék utcában egy fundus. Úgy tűnik, mintha „Pál Deák nevű Görög" ezt a zálogos telket akarná megszerezni.

1 A következő évben ez a név újra feltűnik, s úgy említik, hogy Görög Pál az öreg Török István veje, aki három hordó borokat és holmi aprólékokat fizetett a város számára.

2 Bár a név kétségkívül utalhat görög kereskedő korai előfordulására, miskolci nősülése ellentmond a kor kereskedői gyakorlatának. 1714-ben Lul György nevű görögöt említenek, aki portékája szabad áruihatásáért fordult a tanácshoz. A jegyzőkönyv bizonyos Pap úr és Fűzi György úr boltjait említi úgy, hogy utóbbit a szintén görög Tornai György szeretné tíz forintért használni.' 1716-ban a korábban is bejegyzett Görög Pál már a város „kettős új boltyát az jövő esztendeig" kiárendálta.

4 Ezt követően 8 évvel, 1724-ben minden kétséget kizáróan - a miskolciaktól - idegen kereskedőkről történik említés, s a következő bejegyzést olvassuk: „Az Görögök, a vagy Arnótok városunkban levő áros botokkal, hogy itten veszik az hasznot, alkudjanak meg a várossal ezen mostan folyó 1724-dik esztendőre hatvan magyar forintokban mf. 60. melynek meg adására kézbe adással kötelezteti magát hites birájok Görög János."

5 1736ban Görög Márton új boltjáról esik szó, amelyet a város fundusán 1734-ben felépíttetett, s építési költsége 23 f. volt. (Az épület fő oszlopait sövénnyel befonták, sárral tapasztották, tehát az paticsfalú volt, ledeszkázott padlással, ajtóval, ablakkal ellátva. Ács- és kovácsmunkát is végeztek rajta.) Egyéves adóját 45 forintban határozták meg, s ebből az összegből levonták az építés és az építésben közreműködő mesteremberek díját, amely 23 f. és 41 kr. volt.

6 Tehát a városnak fizetett évi bérleti díj nagyobb volt, mint a kereskedőbolt teljes építési költsége. 1737-ben új köbölt és új görög bérlő jelent meg a város főutcáján. „Görög Tamásnak Várassunk Piattz uttzájában lévő Szent Lászlói és Séraffi nevű Fundussain újjonnan ex fundamento kőből felépítendő Boltok közzül, ab occidente, az első egy boltot, az áros Portékák Conservatoriumával és Lakó Házával együtt... exárendáltuk... Nro 60. Melynek hamarabb lehetőbb fel építésére említett Görög Tamás anticipált és adott Városunknak fi. 120. ...Hogy az említett Bolt, Conservatorium és Lakóház jó rendel el készülvén nem másnak, hanem meg írtt Görögh Tamásnak általunk fog resignáltatni."

7 A város és a görög kereskedő közötti szerződés, illetve testimoniális levél további pontjai a „tűzbiztonságról", kályhás-kemencék építéséről, nyílászáró üvegablakról szólnak, s arról, hogy még további három (ilyen) bolt épül, s ha azokra nem találnak görög bérlőt, úgy azoknak 1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 597. 2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 602. 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 654. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 684. 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 846-847. 6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. II. k. 500. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. II. k. 545. 237