A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Komoróczy Géza: Mád: A 18. század végi zsinagóga héber feliratai

MÁD: A 18. SZÁZAD VÉGI ZSINAGÓGA HÉBER FELIRATAI KOMORÓCZY GÉZA A mádi

1 késő barokk (copf) zsinagóga

2 a magyarországi zsinagóga-építészet egyik legértékesebb emléke. Időrendben a 2./3. azok között a zsinagóga-épületek között, amelyek a 18. század utolsó negyedében, a zsidók újabb magyarországi megtelepedésének első évszázadában, polgárosításuk kezdetén épültek, és máig fennmaradtak,' illetve az első, amely 60 évvel barbár feldúlatása után visszakapta eredeti alakját. A zsinagóga 1953 óta műemléki védelem alatt áll. A korábbi, csak a külső falakra kiterjedő renoválás (1979) után Dávid Ferenc (művészettörténész kutató), Benkő Ágnes és Wirth Péter (építész tervező), Kisterenyei Ervin (restaurátor), Román András (a kivitelezés vezetője) és munkatársaik 2004 tavaszán befejezték

4 az épület teljes külső és belső műemléki helyreállítását. Az egykori zsinagóga épületét ezen év május 9-én átadták a községnek, amely - zsidó lakossága nem lévén - kulturális célú hasznosítását tervezi. Az Európai Bizottság a helyreállított zsinagógát 2005-ben „Európa Nostra" diplomával tüntette ki.

5 A héber nyelvű feliratok egy része az épület falain viszonylag ép állapotban vészelte át az elmúlt 60 évet. Néhány feliratot azonban csak régi fényképek alapján lehetett helyreállítani, maga az eredeti elpusztult. Az építészeti és technikai részleteket Dávid Ferenc és Wirth Péter közlései alapján ismerem. Az olvasatokban és a szövegek azonosításában Shlomo J. Spitzer (Bar-Ilan University, Ramat Gan, Israel) és Komoróczy Szonja Ráhel nyújtottak hathatós segítséget. A feliratokat, mint ezt a mellékelt fényképek is mutatják, stilizált kvadratikus betűkkel írták. A belső tér falain elhelyezett feliratokat díszes pajzsba foglalták. Ezeknél 1 Az egykori Zemplén vármegyében (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 2 A mádi zsidó község történetéhez és részben a zsinagógához is lásd Arjeh Levi, Ha-kehilla ha-jehudit sel Mád I Mád zsidó hitközsége (Jeruzsálem: Vaad le-Hancahat Zékher Kedosei Mád, 734 / 1974) (Memorbukh, adatokkal a község történetére vonatkozóan); Jehuda Komlós, „Mád", in: Pinkasz ha-kehillot: Hungarija (Jerusalem: Jad va-Sém, 1975), pp. 340-342. - Gazda Anikó, in: Gerő László, szerk., Magyarországi zsinagógák (Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1989), pp. 101-106, 19. és 55-63. sz. fénykép, 28. sz. ábra (térkép); uő, Zsinagógák és zsidó hitközségek Magyarországon: Térképek, rajzok, adatok (Hungária Judaica, 1) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1991), p. 78, p. 127 (no. 2), p. 131 (no. 35) stb. - Orbán Ferenc, Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei (Budapest: Panoráma, 1991), pp. 8081, és 5 színes (külső) fénykép a zsinagógáról, a rabbiházról és a temetőröl; uö, Magyar zsidó zarándokkönyv (Budapest: Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 5765 / 2004), p. 71 sk., p. 103 (fényképek a helyreállítás utáni állapotról); Komoróczy Géza, „Mádi zsinagóga: A műemléki helyreállítás »Europa Nostra« díja", Élet és Irodalom, 49, no. 29 (2005. július 22), p. 10. - Ma érthetetlen, hogy Mádnak nincs önálló címszava Újvári Péter Zsidó lexikon-ában (1929), sem az Encyclopaedia Judaica (Jerusalem: Keter, 1972) megfelelő kötetében. 3 Tarcal, épült: 1779; Bonyhád, épült: 1795; Mád, épült: 1795-1798. - Zsinagógaként, a község pusztulása miatt nem használják egyiket sem. 4 A World Monuments Fund Jewish Heritage Grant és a magyar Kincstári Vagyoni Igazgatóság támogatásával. 5 A kapu mellett elhelyezett, domborművei díszített kerek bronz tábla felirata: EUROPEAN UNION PR1ZE FÓR CULTURAL HERITAGE / 2004 / EURÓPA NOSTRA AWARD. 173