A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Gulya István: A kőműves- és kőfaragó-mesterség Északkelet-Magyarországon a 16-19. században

tották a munkát (a ránk maradt felmérések és rajzok kiváló forrásai a korszak várait kutatók számára). Magát a szervezési munkát a várkapitány, várnagy, esetleg gazdasági szakember végezte, aki gondoskodott a mesterekről és az építőanyag beszerzéséről, beosztotta a munkásokat, felügyelt élelmezésükre és fizetésükre, valamint beszámolt felettesének a munka előrehaladásáról.

55 Az építőmester alá beosztott kőfaragókkőművesek és legények mellett a munka jellegétől függően számos segédmunkás dolgozott, ők végezték az építőanyag szállítását, a földmunkákat, fakitermelést, árokásást, földsáncok készítését. Többnyire a várak körüli területek, a hozzájuk tartozó uradalmak jobbágyai végezték robotmunka terhére ezeket a tevékenységeket, de az országgyűlések által a várak ellátására rendelt megyék robotra beosztott munkásai is gyakran dolgoznak az erődítéseken.

56 Míg a várak építése sok mesterember összehangolt munkáját igényelte, az udvarházak, kápolnák, kisebb templomok, majd a magánházak építését egy-egy kőművesmester is felvállalhatta legényeivel. A megbízóval való megegyezéstől függően vagy a kőművesmester, vagy az építtető feladata volt az anyagbeszerzés és a segéderő alkalmazása. Magánépítkezés esetén mindig a mester szervezte és irányította a munkát, az építtető igénye szerint ő készítette el a terveket, a költségszámítást, és javaslatot tett a felhasználandó építőanyagok vonatkozásában. Sok esetben a kivitelező egyúttal a nyersanyagbázist is felügyelte, számos adatunk van kőbányát bérlő és művelő kőművesmesterekről. 1787-ben Michael Scheidler kőművesmester Miskolc határában a Kisköbánya nevű szőlő alatti régi kőfejtőben új bányát nyitott, ahol helybeli kővágókkal termelteti ki a Kossuth utcai református templom építéséhez a követ.

57 Kún János kőművesmester 1811-ben 3 évre veszi bérbe a diósgyőri koronauradalomtól a diósgyőri határban fekvő Veres Bérc nevű kőbányát,

58 majd 1821-24 között is a miskolci és diósgyőri uradalmi kőbányák bérlőjeként szerepel a kimutatásokban.

59 1830-ban az uradalom hozzájárul, hogy Klir Károly építőmester a saját Beteg-völgyi szőlőjében nyitott kőbányában követ törethessen, 1846-ban pedig Klir özvegye, Kányi Lajos kőművesmester özvegye, valamint Ganczberger Antal és Csorba Lajos kőművesmesterek szerepelnek az uradalmi bányák bérlői között.

61 Az építés munkaigényessége miatt az építőiparban dolgozó mesterek az átlagosnál több legényt foglalkoztattak. Az 1770-es összeírás szerint Miskolcon 2 céhen kívüli kőművesmester dolgozott 32 segéddel,

62 1828-ban pedig 2 kőművesmester 4-4 legényt alkalmazott.

63 Az adóösszeírások természetesen csak az adókötelezettség szempontjából mérték fel a lakosságot, ezért a közölt számok nem teljesen megbízhatóak. Egyéb forráLásd a 53. jegyzetben felsorolt publikációkat. 56 Például az ónodi várhoz rendelték 1602-ben egész Abaúj megyét és Zemplén megye alsó járását, 1607-ben Borsod megye nemesei minden „füst után" építőanyagot és egy hétre egy gyalogmunkást szavaznak meg, 1618-ban Borsod, valamint a hódoltsági Heves és Külső-Szolnok megyék jobbágyai dolgoznak a várnál, 1647-ben Abaúj és Zemplén megyék feladata volt a palánk építése. Ezeken felül a megyék gyakran munka helyett adót vetettek ki a lakosságra. Tomka G., 2000. 189-190., 192-193., 195., és 198. 57 Marjalaki Kiss L., 1956. 74. és Gyulai É., 2000. 146. Kun János kőművesmester 181 l-ben a diósgyőri koronauradalomtól veszi bérbe a Veres Bércen levő kőbányát. 58 HOM. HTD. I. 76. 9. 6. Kún János bérleti szerződése 1811. 59 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 3. dob. 333. A diósgyőri koronauradalom bérlőinek kimutatása 1823. 60 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 4. dob. 442. Klir Károly bérleti szerződése 1830. 61 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 5. dob. 521. A diósgyőri koronauradalom bérlői 1846. 62 Veres L., 2000. 336. 63 Miskolc története III/2.. 20. sz. melléklet (készítette: Fazekas Csaba) 665-666. Ezen kötet 602. oldalán az 1828-as összeírás téves adata alapján helytelenül szerepel a két kőművesmester neve. Klir Konrád és Gansperger Péter helyett Klir Károly és Ganczberger Antal értendő. 137