A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

JELENTÉS A GÖNCI PÁLOS KOLOSTOR TORNYÁNAK 2004. ÉVI RÉGÉSZETI KUTATÁSÁRÓL BODÓ BALÁZS-PUSZTAI TAMÁS Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend magyarországi kolostorainak száma a 14. század végén meghaladta a hatvanat.

1 A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye a rend építészetének tanulmányozása tekintetében kiemelkedő lehetőségeket rejt, hiszen olyan még álló pálos kolostorok találhatóak itt, mint Dédes (Szentlélek), Kurityán (Újház), Martonyi (Háromhegy) és Gönc. Közülük szerkezetileg az egyik legérdekesebb épület a gönci Szűz Mária pálos kolostor, ahol az igen jó állapotban megmaradt templom északi oldalán egy háromszintes torony áll. Dolgozatunkban a torony 2004. évi kutatásának eredményeit mutatjuk be. A miskolci Herman Ottó Múzeum e területen végzett régészeti feltárásának célja a napjainkra megromlott állapotú torony állagmegóvását szolgáló építészeti tervek szakmai, régészeti megalapozása volt.

3 A régészeti kutatást a múzeum 2004. július 1. és július 15. között végezte, Pusztai Tamás vezetésével. Az ásatáson munkatársként részt vett Szörényi Gábor és Bodó Balázs régész. A gönci Szűz Mária pálos kolostor Észak-Magyarországon, a Hernád-folyó mentén, a Zempléni-hegység nyugati peremén, Gönc várostól 3 kilométerre keletre található (1. kép). A kolostorra vonatkozó birtoklástörténeti adatokat Bandi Zsuzsanna ismertette 1985-ben.

5 Történetének leírását legutóbb Belényesy Károly készítette el az AbaújiHegyalja pálos kolostorait leíró dolgozatában, 2004-ben.

6 Ezen adatokból ki kell emeljük, hogy Gönc mellett - feltehetően a mai kolostor helyén - már a 14. század végén élt egy szerzetesi közösség. 1371-ben Nagy Lajos engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett. A kolostor építéstörténetéhez kapcsolódóan 1429-ből és 1464-ből rendelkezünk forrásokkal. Az építéstörténet vizsgálata során mindkét dátum meghatározó jelentőségű: 1429-ben Miklós püspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt, és búcsúengedélyt adott a kolostornak; 1464-ben pedig János moldvai püspök megáldotta a Mária-templomot 7 oltárával együtt, s 40 napi búcsú tartását engedélyezte. Ha a terepen megvizsgáljuk a még álló falakat, látható, hogy építészetileg a szentély a toronnyal (és feltehetően a kolostorépülettel) összekapcsolódik, míg a hajó ezekhez képest jelentős stílus- és időbeli különbségeket mutat. A két felszentelési évszám minden bizonnyal e két építési szakaszhoz kapcsolható. A kolostor aló. század közepén néptelenedik és pusztul el. 1540-ben a szerzetesek már szegények és szükséget szenvednek mindenben.

7 1558-ban Gönc bérbe vette birtokait. 1 HERVAY 1994. 2 A torony kutatás előtti állapotának leírása Bodó Balázs, a régészeti feltárás ismertetése Pusztai Tamás munkája. 3 A munkának sajátos színezetet adott, hogy a torony állagmegóvását meghatározó építészeti tervek a kutatás előtt lényegében már elkészültek. 4 A kolostor elhelyezkedéséről, a tájban való helyéről részletesen ír BELÉNYESY 2004. 19-30. 5 BANDI 1985. 6 BELÉNYESY 2004. 7 IVÁNYI1926. 20. 321