A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

késő középkori pénzhamisító műhelyre koncentráltak, s az építési periódusokkal gyakorlatilag nem foglalkoztak, ezért most a történeti adatok és a terepbejárások eredményei, a terepalakulatok, valamint környező analógiák alapján kísérlem meg bemutatni az első csorbakői várat. Megjegyzem, hogy ezen elvi rekonstrukciómat, valamint a további rekonstrukciós munkáimat egy későbbi régészeti feltárás előtanulmányának is szánom. Az eredményeket ezen későbbi ásatásokkal lehet majd alátámasztani, illetve helyesbíteni. Ládi Csorba Miklós, az első vár építője A csorbakői vár korai időszakának történeti háttere A csorbakői várnak nevet adó Ládi Csorba Miklós családja 1268-ban szerzett birtokot Szuhogy településén. Ezen esztendőben vette meg két márkáért Ládi Tódor fia Pós mester négy ládi rokonától: János fia Istvántól és Miklóstól, Peturd fia Mortuntól, valamint Sándor fia Sándortól azok négy ekealjnyi szuhogyi birtokát.

3 Ládi Pós mesterről tudjuk továbbá, hogy családja az észak-magyarországi Tekes rokonsághoz tartozott.

4 A Tekes a környék jelentős nemzetsége volt, de vagyonilag inkább a középréteghez sorolhatjuk őket. Egyik központi birtokuk Ládon (a mai Szendrőlád) volt. Ez a falu adta a család nevét is. Ládi Pós mester comesi címet is szerzett, amely nyilván anyagi előrelépést is jelenthetett számára. Pósnak két gyermeke volt: Miklós és Anna. Miklóst a források 1300-ban említették először, amikor Nicolaus filius Poos de Lad (Ládi Pós fia Miklós) beleegyezett abba, hogy rokonai eladják Újabod birtokát.

5 Ezen Ládi Miklós természetesen megegyezik Ládi Csorba Miklóssal, de úgy látszik, hogy a századfordulón még nem volt „Chorba dictus" (azaz Csorbának mondott). Előnevét, amely valószínűleg valamilyen sérülésére, testi hibájára utalhatott, feltehetőleg később, az Árpád-ház kihalását követő harcok során szerezte, illetve kapta. A Tekes nemzetség is, mint más középrétegű nemes családok, az oligarcha-harcok során jobbnak látta egy tartományúr védelmébe helyezni magát. A Ládiak a környék hatalmas urának, Aba Amadénak familiárisai lettek, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az 131 l-es kassai túszlista. Ebben azon Amadé familiárisok neve szerepel, akiket a megölt Aba Amadé özvegye a foglyul ejtett két fiáért küldött Kassára. A 46 túsz között a 19. helyen „Churba"-nak mondott Miklós szerepel, aki minden kétséget kizáróan azonos a Tekes rokonsághoz tartozó Ládi Miklóssal.

6 Mint láthatjuk, ekkor már Csorba előneve is olvasható a listán. Felmerül a kérdés, hogy mikor épült fel az első csorbakői/szuhogyi vár. Feltételezhető, hogy 1268 előtt még nem létezett itt semmiféle erődítés. Mint korábban láthattuk, 1268-ban Ládi Pós két márkáért vette meg a szuhogyi birtokot. Ez az összeg túl alacsony ahhoz, hogy egy erődítést is magába foglaljon. Tudjuk, hogy a 13. században léteznie kellett egy közbecsünek, amely kialakulására jelentős hatással bírhatott az ún. osztrák Landrecht. Ez a királyi engedélyhez kötött kővárakat 100 márkára értékelte.

7 Ugyan elképzelhető, hogy egy korábbi vár, a kisvárak zöméhez hasonlóan, nem érte el az enge3 MOL, Dl 40073, ill. Györffy, 1987, 809. 4 Engel P., Középkori magyar genealógia. 2001. Tekes rokonsága 1. 5 Györffy Gy., 1987. 784. 6 Zsoldos A., 1997.352. 7 KubinyiA., 1992/a. 118. 233