A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.
A Hernádnémetiben fennálló késő középkori erődítményre vonatkozóan eddig hitelesnek tekinthető források még nem kerültek elő, de természetesen nem zárható ki, hogy ez a későbbiekben még igazolást nyer. Az 1460. évi birtokfoglalás mögött nem az uralkodói akarat megnyilvánulását, hanem inkább a Szapolyaiak céltudatos birtoképítését lehet felfedezni, ahogy ezt Tringli István már kimutatta. 92 Hernádnémeti esetében egyelőre nem ismertek azok a körülmények, amelyek a Szapolyaiakat e birtok megszerzésre ösztönözték. Hernádnémeti - település erődítés Hernádnémetire vonatkozóan eddig egyetlen forrást ismerünk, amely a település 17. sz. végi - 18. sz. eleji crődítettségét igazolja. 1704-ben, amikor a Szerencs várának tartozékát képező, de ekkor Abaújvár megyéhez tartozóként jelölt - Hernád Nemethy-ben az összes utcát összeírják, megemlítik a Szerencs felé és Ónod felé eső l-l kapuját is. 93 Hernádnémeti 1592-ben kerül a Rákóczi-birtokok közé. Rákóczi Zsigmond 1608-ban és 1609ben, fia, Rákóczi György 1630-ban, Rákóczi Pál pedig 1631-ben telepít hajdúkat Hemádnémetibe, akik a telepítéskor kiváltságokban is részesültek. A hernádnémetieknek adott hajdúkiváltságokból tudjuk, hogy az ott lakók feladata földesuruk, a Rákóczi család birtokainak védelme volt. 94 Egyre több közvetett adat utal arra, hogy a Sajó-Hcrnád-melléki magán földesúri hajdútelepülések is erődítettek voltak; Hernádnémeti esetében ezt közvetlen adat is bizonyítja. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a feltehetően palánkból és árokból álló településerődítés fennállásának idejét, illetve kiterjedését meghatározhassuk. Tállya - Puszta vár A középkori tállyai vár lerombolása után a kora újkorban Tállya északnyugati szelén, Abaújszántó felé egy kisebb vár is épült. Erre először Berzeviczy Egyed utalt, de ő a vár nevét nem közölte. 95 A vár létéről és egykori helyéről 1984-ben Encsy György helyi lakos adott tájékoztatást, aki szerint Pusztavár Tállya felett, a nagy kőbányánál van. 96 Az Encsy által előadottakból készítette Nováki Gyula azt a helyszíni vázlatot, amely a vár egykori helyét, környéket hozzávetőlegesen ábrázolja (18. kép). A várra vonatkozó adatokat legutóbb B. Hellebrandt Magdolna foglalta össze. 97 Az Országos Széchenyi Könyvtárban van Franciscus Römisch Tállyáról készített térképe 1783-ból, amelyen a „Palota" felirat található Pusztavár helyén. A várat a 18. sz. végén bontják le, helyén gazdasági épületek épültek, amelyek még a 20. sz. elején is álltak. Ezekből a mai térképeken csak a Pusztavári kút helynév utal a vár egykori helyére. 98 Tarcal - településerödítés A történeti irodalomban először Könyöki József várjegyzéke szerepelteti Tarcalt, mint elpusztult erődítményt, de annak konkrét kialakításáról adatokat nem közöl. 99 A Tarcal megerődítését lehetővé tevő királyi szabadalomlevelét Mosolygó József 1930-ban kiadott összefoglalása említi. 100 A Tarcal körül kiépített városerődítésre vonatkozó forrásokat a Művészettörténeti Kutatócsoport forráskiadvány sorozata közölte 1979-től kezdődően. 101 Legutóbb a Tarcal építészeti emlékeit részletesen feldolgozó Olajos Csaba tett említést a település körüli erődítményekről. 102 92 Tringli István, 1992. 179.; Horváth Richárd, 2001. p. 107. 93 U. et C. 4. füzet. 88-89. - Erre utal: Csorba Csaba, 1983. p. 41. 94 MOL. Magyar Kancelláriai Levéltár. A 57. Libri regii. Királyi könyvek. 5. kötet. 18-19.; Rácz Ist1969. 128.; Dankó Imre, 1991. 21-23. 95 Berzeviczy Egyed, 1903. 17. 96 Encsy György (Tállya, Rákóczi u. 70.) szóbeli közlése Nováki Gyulának, 1984. augusztus 16-án. 97 Hellebrandt Magdolna, B., 1994. 82. 98 Uo. 82. 99 Könyöki József, 1905. 296. 100 Mosolygó József, 1930. 143-144. 101 U. et C. 5. füzet p. 177.; 7/2. füzet. p. 497. 102 Olajos Csaba, 1991. 75-76.; Juhász Erzsébet, 1998. 27, 50. 222
