A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Csorbakő, amikor főúri rezidenciaként használták, egy nagyjából 55x55 méteres szabálytalan belsőtornyos hegyi vár volt. A keletről érkező mély út a külső várból nagyjából csigavonalban közelítette meg a belső vár egyre magasabban elhelyezkedő helyiségeit. A terepi vizsgálatok alapján meglepő hasonlóságot vélünk felfedezni a Nógrád megyei Hollókő várával, ahol a Szécsényi család a 14. század második fele és a 15. század első fele között palotaszárnyat emelt a 13. század végi öregtorony köré. Magát a palotát Hollókőn is félkörben szűk falszorossal védték, ahol a külső falhoz újabb helyiségeket emeltek. Érdekes, hogy a belsővárat Hollókőn is egy alacsonyabb szinten álló félkör alakú külsővár védte. Csorbakő a huszita háborúkban és azt követően (15. század közepe—16. század első harmada) (7. ábra) Azzal, hogy a vár Perényi János birtokába került, új fejezet nyílt Csorbakő történetében. János központja Terebes lett, Csorbakő elvesztette rezidenciaszerepét, de stratégiai értékét még megőrizte. 1438-ban Habsburg Albert király tárnokmesternek nevezte ki Perényi Jánost, 50 amivel az ún. tárnoki városok bírói címét is megkapta. Albert halála után azonban az ország két pártra szakadt. Az egyik Ulászlót, míg a másik a csecsemő V. Lászlót, a meghalt király, Habsburg Albert fiát kívánta a trónon látni. Albert özvegye, Erzsébet a kérdést eldöntendő, segítségül hívta Jan Giskra huszitáit, akik ekkor a Felvidék jelentős részét elfoglalták. A korábban Ulászlót támogató Perényi János birtokai érdekében ekkor jobbnak látta, hogy Giskra és így V. László oldalára álljon. 1444-ben a várnai csatavesztést követően megnőtt az országon belüli zűrzavar, a polgárháborús hangulat újra és újra eluralkodott a két párt tagjai között, sőt kis magánháborúk bontakoztak ki, így Perényi János és Palóci Simon között is. Palóci Simon megtámadta, és foglyul is ejtette Perényit, aki csak fia és lánya túszul adásával, valamint Csorbakő várának átengedésével szabadulhatott meg. Ekkor azonban bosszúhadjáratot indított Palóci ellen. A háborúskodást az 1445. május 5-i országgyűlési határozat zárta le, amely elrendelte a túszok és az elfoglalt várak kicserélését. 51 Véleményem szerint a husziták közelsége, illetve a Csorbakőt is érintő polgárháború tehette szükségessé a vár megerősítését a 15. század közepén. Belsővár. alapvetően nem változtatták meg szerkezetét, de a palota kezdte elveszteni reprezentációs szerepét. Minden bizonnyal részt vett a vár védelmében, amit az itt talált nagyszámú, ehhez a korhoz köthető fegyverlelet is bizonyít. Külsővár. a felszíni vizsgálatok alapján itt ugyancsak nem tapasztalhatunk változásokat, minden bizonnyal több védőt helyezhettek ekkor ide, így bizonyára születhettek újabb építmények az északi oldalon. Elővár. a huszita korszak újdonságának tarthatjuk a külső vár északkeleti oldalához toldott háromszög alakú elővárat, amely a belsővár rekesztőfalának meghosszabbításaként futott le a mélyúthoz, majd ezt mintegy 35 méteres szakaszon követve a külső vár kaputornyánál érte el a várfalat. Sajnos a terepen csak a rekesztőfalból kiinduló egykori falat véljük felfedezni, amely ma már csak földsáncként érzékelhető a felszínen. 49 Ambrusné Kozák É, 1972. 167-187. 50 EngelP., 1996. 1., 40. 51 MÓL, DL, 13846. Regeszta: http://www.arcanum.hu/mol/ 243
