A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fazekasné Majoros Judit: Egy elfeledett irodalmi emlékhely Zemplénben: az alsó-körtvélyesi kúria

kiállításán találkoztam Adyval. A kiállításra meghívtak engem is. Csupa kedves, régi barátaim voltak köztük. Kérték, hogy én is állítsak ki. Nem festményeket, mert a festményeimet nem találták elég jónak. Minden joggal. Szép kézimunkákat csináltam abban az időben. Hímzéseket. Népiesből átalakítottakat. Nahát ezeket kiállítottam és a terveket is." A hímzéseken, festményeken kívül ebben az időszakban Lesznai borítóterveket is készített művészbarátai számára. 1912-ben Balázs Béla Misztériumok című kötetének, és Bartók Béla Négy siratóének zongorára című kottájának tervét készítette. 1913-ban Ady Magunk szerelme és 1914-ben Ki látott engem? című kötetéhez tervezett címlapot. Ennek motívumait egy korábban készült párnáról vette, így ez az alkotás utóbb az Ady-párna elnevezést kapta. írásművészetének új jelensége, hogy megjelenik első meséskönyve, A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban címmel. Moskovitz Amália korán, 17 évesen ment először férjhez, de Garai Károllyal kötött házassága rövid ideig tartott, fiuk születése után elváltak. 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége volt, két gyermekük született: György 1915-ben és András 1917-ben. Jászi révén szoros kapcsolatba került a magyar progresszió legjelesebb képviselőivel: Ady Endréhez, Lukács Györgyhöz, a Nyugat és a Huszadik Század körének több más tagjához barátság fűzte. 1915 őszétől egy vasárnaponként rendszeresen ismétlődő találkozássorozat helyszíne volt Balázs Béla lakása, amely részvevőinek gondolkodásmódját, világszemléletét erőteljesen formálta. E beszélgetések rendszeres résztvevője, tehát a Vasárnapi kör tagja volt Balázs Béla, Lesznai Anna, Mannheim Károly, Fogarasi Béla, Lukács György, Ritoók Emma, Fülep Lajos, Hauser Arnold, Lorsy Ernő, Tolnay Károly, Gyömrői Edit és Antal Frigyes. 1918-ban Lesznai újabb verseskötettel jelentkezett, amely az Édenkert címet kapta. Bár barátai, ismerősei lelkesen fogadták és nagyra értékelték a kötet teljesítményét, az írónőnek mégsem hozta meg a remélt sikert. „Érthetetlen teljesen nekem, hogy az Edenkertnek nincsen sikere. Érthetetlen." írja naplójába Balázs Béla. Ebben az évben jelent meg a Mese bútorokról meg a kisfiúról című könyve is. 1918-19-ben - ha nem is a kívánt módon - bekövetkeztek azok a társadalmi változások, amelyekről a hazai progresszió képviselői korábban oly sokat vitatkoztak. Jászi fontos szereplője volt e történéseknek, s baráti körükből többen mind a polgári, mind a tanácskormány idején fontos funkciókat láttak el. Lesznai azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki az alapiskola és a középiskola rajztanításának tantervét. A Tanácsköztársaság bukása után Lesznai Anna is az emigráció mellett döntött. /. kép. Ady Endre: Ki látott engem? című kötetének borítója. Tervezte: Lesznai Anna, 1914. 566