A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Hazag Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről, az 1768. évi cigányösszeírások tükrében

Az újonnan megjelenő népcsoport gyorsan rájött, hogy szabadon és biztonságosan tudnak közlekedni, ha zarándokoknak tüntetik fel magukat. Hatósági menlevelek birtokában könnyen és gyorsan juthattak élelemhez és pénzhez, kihasználva a feléjük irányuló sajnálatot és együttérzést. Ez a taktika igazán jól bevált esetükben, hisz Garai Miklós nádor ajánlatára Zsigmond, magyar király és német-római császár 1417-ben menlevelet ad számukra, majd ugyanezt teszi 1423-ban László vajda és cigányai esetében is. A cigánysággal kapcsolatban elmondható, hogy minden érintett országban megjelenésük pillanatától nagy feltűnést keltettek. Sajátos kultúrájuk, viselkedésük és szokásaik csodálkozást és kíváncsiságot váltottak ki a lakosságból, amely a legtöbb esetben gyorsan átadta helyét a gyűlöletnek és megvetésnek. A velük kapcsolatos források igen nagy számban keletkeztek Magyarországtól nyugatra, ezért jól dokumentálható mozgásuk. Az 1416-os évet követően jelennek meg az ilyen témájú feljegyzések a német tartományokban, Franciaországban, sőt Spanyolországban is. Szinte minden esetben a Zsigmond által kiadott menlevélre hivatkoznak és a zarándoklat leple alatt látogatják végig Nyugat-Európa nagyobb városait, élelmet és pénzt koldulva. Európa legtöbb országában igen hamar rájöttek, hogy a cigányság sokszor hamisítja, sokszorosítja ezeket a menleveleket, egyre elszaporodó tolvajlásaik és csalásaik miatt az 1440-es évektől először csak elutasítóan, majd rendkívül agresszíven lépnek fel velük szemben. Ebben az időszakban Magyarország még nem cél, inkább csak átutazó terület volt, ahol esetleg megpihentek, illetve kisebb csoportok megtelepedtek. A magyarországi forrásokban találkozhatunk olyan feljegyzésekkel, amelyek a cigányságot, mint hasznos munkát végző csoportot említik meg, 1455-ben Hunyadi János engedélyével Barcsay Péter és Barcsay Tamás cigányokat telepít le karachi birtokán, melyet 1501-ben II. Ulászló is megerősít. Mátyás két privilégiumlevelet is kiad, először 1476-ban a szebeni cigányok részére, másodszor pedig 1487-ben a sebesszéki cigányoknak, mindkét esetben a nagyszebeni erődítésnél végzett munkájukért, és a védelemben való esetleges részvételükért.

7 II. Ulászló 1496-ban menlevéllel látja el Bolgár Tamás cigány vajdát és csapatát, akik a pécsi püspök számára készítenek puskagolyókat és egyéb hadi szerszámokat.

8 De találunk arra is utalásokat, hogy a cigányság köréből kerültek ki sokszor a hóhérok, többek között a leírások szerint Szapolyai János 1514-ben cigányokkal kínoztatja, majd végezteti ki Dózsa Györgyöt.

9 A nyugat-európai országoktól eltérően Magyarországon ebben a korszakban nem lépnek fel központilag a cigánysággal szemben, ennek több oka is lehetett. A 15-16. század fordulója - a cigányság elterjedésével - egy időben a nyugat-európai államok gazdasága hirtelen fellendülést mutatott, ezzel párhuzamosan megkezdődött a centralizált hatalom kiépítése. A polgárosodó társadalom nem tűrte meg az állandóan vándorló cigányság sajátos, életmódról és magántulajdonról való elképzeléseit. Intézkedéseikkel ha megszüntetni nem is tudták a problémát, számukat sikerült annyira szabályozni,

10 hogy a későbbiekben már nem jelentett kordában tartásuk annyi erőfeszítést, mint Közép- és Kelet-Európában. Magyarországon azonban a fent említett folyamatok még várattak magukra, illetve a cigányság és a társadalom többi része között nem volt olyan nagy szakadék, mint a nyugat-európai államok esetében. 6 Gyergyói S., (I. köt.), 1990. 13. 7 Hegedűs S., 2000. 6-7. 8 Hegedűs S., 2000. 7. 9 Hegedűs S., 2000. 8. 10 Legfőképpen azzal, hogy kitoloncolták, illetve nem engedték be őket az országba. 420