A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Simonyi Erika: Középkori templom és temető Felsőzsolca-Nagyszilváson

';• J

* 0 3 cm hogy esetleg állhatott itt egy korábbi egyházi épület, melynek régészeti nyomát azonban nem sikerült megfigyelnünk.

19 A felsőzsolcaihoz hasonló félköríves szentélyzáródású templomok nem ismeretlenek a hazai szakirodalomban. Borsod megyében is több helyen tártak fel ilyen alaprajzú egyházi épületet. A legkorábbiak ispáni várakban álló esperesi templomok: a 11. században épült borsodi esperesi templom hajója 15 m hosszú és 8 m széles,

20 a 11. század végén emelt abaújvári 15,6 m hosszú és 7,2 m széles volt. Mindkét templom alaprajzában - hasonlóan a zsolcaihoz „szabálytalanságok" figyelhetők meg: a nagyszil vasi templomhajó nyugati alapfala hosszabb, mint a keleti oldal, a borsodi esperesi templom esetében pedig a déli oldal hosszabb jó egy méterrel az északinál. 22 Az abaújvári templom hajója szintén kissé trapéz alaprajzú.

23 Lelőhelyünkhöz földrajzilag legközelebb a mezőcsáti 12-13. századra keltezett félköríves szentélyű templom fekszik, amely azonban kisebb méretű (teljes hossza: 14 m, a hajó szélessége: 9,5 m), mint az általunk feltárt. Úgy gondoljuk, hogy az általunk feltárt félköríves szentélyzáródású templom a 12. században, vagy a 12/13. század fordulója táján épülhetett. Mivel azonban a 14-16. században - az oklevelek és a temető leletei alapján - még mindig ezt az épületet használják, azt sem tartjuk kizártnak, hogy csak a környéket szinte teljesen elpusztító 124l-es tatár támadás (Muhi 15 km-re fekszik) után épült meg a kőtemplom. A nagyszilvási templom pusztulási idejét az írott források és a régészeti adatok tükrében a 17. század elejére-közepére tehetjük. A templom körüli temetőt azonban jóval tovább használták, hiszen már az elbontott templom törmelékkel feltöltött alapozási árkába temették például a 152. sírt, melyet kegyérem és olvasó kereszt keltez a 17-18. századra. Szendrő-Gacsalról Wolf Mária közölt hasonló sorsú félköríves szentélyzáródású, többször átépített és pusztulása után temetkezőhelyként használt templomkertet. A templom szentélyétől keletre egy szabálytalan cikcakk alakú, 120-130 cm széles, 120 cm mély árkot (2. kép-1. árok) bontottunk ki, mely a templom törmelékével töltődött fel, és valószínűleg a II. világháborúban készített futóárok volt. 5. kép. 1. S-végű hajkarikapár a 163. sírból, 2. 1450 k. vert baltikumi (?) pénz. elő- és hátlapja a 27. sírból 19 Csak zárójelben merem felvetni, hogy feltártunk a 2. kutatóárok déli részén, a fentebb bemutatott templom hajójában, egy sekély, 50 cm széles U alakban szűkülő árokszakaszt (3. árok [1. kép]), amelyet talán egy korábbi (fa)templom alapozási árkával azonosíthatunk. 20 WolfM., 1996.a. 244. 3. 1996.b. 239. 21 Gádor J.,1980. 444-^45, 453. 22 WolfM., 1996.a. 254. 5. kép 23 Gádor Z.,1980. 445. Abb. 2. 24 WolfM., 1994. 73., valamint Szabó L, 2002. 22. Köszönöm Szabó Leventének, hogy szakdolgozatát használhattam. 25 WolfM., 1985. 250. 167